Page 427 [427]
(8) Sőt hasonló eredetű mérgezésekre és rokongyilkosságokra is sor került, és
nemegyszer még a holttest sem maradt meg, hogy eltemessék. A gaztetteket
sokszor csellel, még többször erőszakkal vitték végbe. Az erőszakosság pedig
titokban maradt, mert az üvöltés, a dobok és a cintányérok zajától egyáltalán
nem lehetett hallani a meggyalázottak és haldoklók segélykiáltásait.
9.
(1) Ez a züllés Etruriából ragály módjára terjedt egészen Rómáig. Kezdetben
még titokban maradt, hiszen a Város nagy, és sok efféle kórság elfér benne kü¬
lönösebb feltűnés nélkül; végül azonban feljelentés utjan Postumius consul tu¬
domására jutott, nagyjából a következőképpen.
(2) Publius Aebutius, akinek az apja állami lóval szolgált a seregben, kisko¬
rában árvaságra jutott, és gyámjai! halála után anyja, Duronia és mostohaapja,
Titus Sempronius Rutilus gondjaira bízták. (3) Anyja teljes odaadással csüggött
új férjén, az pedig, mivel a gyámság alatt bonyolított ügyletekkel nem tudott
volna elszámolni, szerette volna vagy eltenni láb alól mostohafiát, vagy úgy
behálózni, hogy teljesen a hatalmába kerüljön.? Az ifjú megrontására a baccha¬
nália kínálkozott egyedüli módszerként.
(4) A fiatalembert anyja magához hívta, és így szólt hozzá: Amikor fia beteg
volt, megfogadta, hogy mihelyt felgyógyul, beavatja őt Bacchus misztériumaiba,
és mivel az istenek jóságosan teljesítették kérését, most szeretné beváltani foga¬
dalmát. Ehhez tíznapi önmegtartóztatás szükséges; a tizedik napon ebédeljen
meg, fürödjön és tisztuljon meg, és ő majd magával viszi a szentélybe.
(5) Volt egy közismert szajha, Hispala Faecenia, egy felszabadított rabszol¬
ganő, aki jobbat érdemelt volna szakmájánál, amelyet már rabszolgalány korában
is gyakorolt, de felszabadítása után is ezzel kereste kenyerét. (6) Ott lakott a
szomszédban, így viszonyba keveredett Aebutiusszal; ez a kapcsolat azonban a
legkevésbé sem ártott az ifjú vagyonának és jó hírének. A viszonyt ugyanis
Hispala kezdeményezte, és minthogy az ifjút családja mindennel nagyon szű¬
kösen látta el, az jóformán az örömlány bőkezűségéből élt. (7) Sőt a nő olyan
komolyan vette ezt a kapcsolatot, hogy amikor patrónusa? meghalt, és a maga
ura lett, gyám kijelölését kérte a ¢ribunusoktol és a praetortöl, majd vegrendele¬
tében Aebutiust jelölte ki egyetlen örökösévé.
! Gyámoka legközelebbi apaági rokonok vagy az apa végrendeletében megjelölt személyek
lehettek.
? Aebutius már minden bizonnyal nagykorú volt, így jogilag kikerült ag gyámság alól; mos¬
tohaapja épp ezért tarthatott attól, hogy nevelt fia bíróság elé állítja, amiért kisemmizte őt.
3 Egykori gazdája, akinek szabadságát köszönhette.
426