szabad kijárásuk a tengerre, ha Rómába vagy bárhová követeket akarnak külde¬
ni, és egyszersmind legyen egy kereskedő- és raktárvárosuk a számukra szüksé¬
ges külföldi áruknak, egy éjszaka váratlanul megtámadták és elfoglalták a tenger
mellett fekvő Lasz nevű helységet. (8) Ennek lakóit és az itt élő száműzötteket
először megrémítette a váratlan fordulat, de azután napkeltekor összegyűltek,
és könnyű küzdelem után elűzték a spártaiakat. (9) Mégis átjárta a rettegés az
egész tengerpartot, és minden erődítmény, falu és ott lakó száműzött közös
követséget küldött az akhájokhoz.
31.
(1) Philopoimén szzrazégosz, aki kezdettől fogva a száműzöttek ügyét pártolta,
és mindig azt tanácsolta az akhájoknak, hogy gyengítsék a spártaiak hatalmát
és tekintélyét, (2) megengedte a követeknek, hogy előadják panaszukat a gyű¬
lesen. Ezutän megszavaztatta a következö hatärozatot: mivel Titus Quinctius
és a rómaiak a lakóniai partvidék erődjeit és falvait az akhájok védelmére és
felügyeletére bízták, viszont a spártaiak, akiknek a szerződés szerint nem szabad
zaklatniuk ezt a vidéket, megrohanták Lasz községet és öldöklést rendeztek ott,
ezért amennyiben nem adják ki az akhájoknak a támadás értelmi szerzőit és
résztvevőit, ezt a szerződés megsértésének fogják tekinteni. (3) Azonnal köve¬
teket is küldtek Spártába, hogy követeljék a bűnösök kiadatását.
Ezt a követelést a spártaiak olyan gőgösnek és megalázónak találták, hogy ha
államuk olyan helyzetben lett volna, mint régebben, kétségkívül azonnal fegyvert
ragadnak. (4) Főképpen azonban attól a gondolattól rémültek meg, hogy ha
egyszer első szóra engedelmeskednek, és magukra veszik az igát, akkor Phi¬
lopoimén megvalósítja régi szándékát, és átadja Spártát a száműzötteknek.
(5) Ettől féktelen haragra gerjedtek. 30 embert megöltek annak az érdekcsoport¬
nak a tagjai közül, amely osztozott Philopoimén és a száműzöttek céljaiban.
Majd határozatot hoztak, hogy felmondják az akhájokkal kötött szövetséget,
valamint azonnal követeket küldenek Kephalléniára, hogy adják át Spártát Mar¬
cus Fulvius cozsulnak és a rómaiaknak, (6) és kérjék meg őt, hogy jöjjön a Pe¬
loponnészoszra, és vegye Spárta városát a római nép tulajdonába és oltalmába.
32.
(1) Amikor követeik ezt bejelentették az akhájoknak, a gyűlésen részt vevő
minden állam egyhangúlag úgy határozott, hogy háborút üzennek a spártaiak¬
! A spártai száműzötteknek most már két csoportja volt: egyrészt azok, akik Nabisz és az
őt megelőző rürannoszok elől kényszerültek számkivetésbe, másrészt azok, akik az akha¬
jokat támogatták, és ezért kellett távozniuk.