Oldal 229 [229]
OCR
Az utat egy pillanat alatt járhatatlanná tette a fegyverek tömege, főleg a lándzsák, amelyek többnyire heggyel az ellenség felé estek le, és mint valami sánckarók, akadályozták az előrenyomulásban. (6) Philopoimén megparancsolta a segédcsapatoknak, hogy amennyire tőlük telik, üldözzék az ellenséget és ne hagyják lélegzethez jutni, hisz legalábbis a lovasság nehezen tud majd elmenekülni; (7) ő maga pedig nehézfegyverzetű csapatait egy könnyebben járható úton az Eurótasz folyóhoz vezette. (8) Itt napnyugtakor letáborozott, és megvárta az ellenség üldözésére hátrahagyott könnyűfegyverzetűeket. Ezek az első őrségváltás idején azzal a hírrel érkeztek meg, hogy a zürannosz néhány emberével elért a városba, a sereg többi része pedig fegyvertelenül bolyong ide-oda a szurdok teljes hosszában. Erre megparancsolta, hogy egyenek és szedjék rendbe magukat, (9) serege többi részéből pedig, amely korábban érkezett a táborba, ezért már evett és pihent is egy keveset, kiválogatott egy különítményre való embert, akik egy szál kardot vihettek magukkal, és azonnal útnak indult velük. A város két kapujától Pharai és a Barboszthenész felé vezető utakon állította fel őket, mert úgy vélte, hogy a menekülő ellenség erre próbál majd visszajutni a városba. (10) Várakozásában nem is csalódott. A spártaiak ugyanis, amíg még világos volt, félreeső ösvényeken a szurdok belsejébe húzódtak. Amikor aztán beesteledett, és megpillantották az ellenséges tábor tüzeinek fényét, rejtett utakon igyekeztek annak a környékét is kikerülni; (11) de amikor túljutottak rajta, és már biztonságban hitték magukat, leereszkedtek a nyílt utakra. Itt több helyen is rajtuk ütött a lesben álló ellenség, és olyan sokat megöltek vagy elfogtak közülük, hogy az egész seregnek alig egynegyede tudott elmenekülni. (12) Philopoimén, miután a zürannoszt beszorította a városba, a következő közel 30 napot a lakóniai földek feldúlásával töltötte. Miután meggyengítette, sőt jóformán megtörte a fürannosz erejét, hazatért." (13) Dicső tettei alapján az akhájok a római vezérhez mérték őt, sőt ami a lakónok elleni háborút illeti, még fölé is helyezték. 31. (1) Mialatt az akhájok és a fürannosz között folyt a háború, a római követek körbejárták a szövetségesek városait, mert aggódtak, hogy egy részüket az aitólok Antiokhosz pártjára csábították. (2) A legkevesebb fáradságot az akhájok felkeresésére fordították; ők is Nabisz ellenségei voltak, és ez elég ok volt arra, hogy ! Plutarkhosz (Philopoimén 15. 3) tudósításából kiderül, hogy ezek utän Flamininus közvetítésével fegyverszünet jött létre az akhájok és Nabisz között, és a zürannosz lemondott a lakóniai tengerpart városairól. 228
