Oldal 229 [229]
Az utat egy pillanat alatt járhatatlanná tette a fegyverek tömege, főleg a lándzsák,
amelyek többnyire heggyel az ellenség felé estek le, és mint valami sánckarók,
akadályozták az előrenyomulásban.
(6) Philopoimén megparancsolta a segédcsapatoknak, hogy amennyire tőlük
telik, üldözzék az ellenséget és ne hagyják lélegzethez jutni, hisz legalábbis a
lovasság nehezen tud majd elmenekülni; (7) ő maga pedig nehézfegyverzetű
csapatait egy könnyebben járható úton az Eurótasz folyóhoz vezette. (8) Itt
napnyugtakor letáborozott, és megvárta az ellenség üldözésére hátrahagyott
könnyűfegyverzetűeket. Ezek az első őrségváltás idején azzal a hírrel érkeztek
meg, hogy a zürannosz néhány emberével elért a városba, a sereg többi része
pedig fegyvertelenül bolyong ide-oda a szurdok teljes hosszában. Erre megpa¬
rancsolta, hogy egyenek és szedjék rendbe magukat, (9) serege többi részéből
pedig, amely korábban érkezett a táborba, ezért már evett és pihent is egy ke¬
veset, kiválogatott egy különítményre való embert, akik egy szál kardot vihettek
magukkal, és azonnal útnak indult velük. A város két kapujától Pharai és a
Barboszthenész felé vezető utakon állította fel őket, mert úgy vélte, hogy a me¬
nekülő ellenség erre próbál majd visszajutni a városba.
(10) Várakozásában nem is csalódott. A spártaiak ugyanis, amíg még világos
volt, félreeső ösvényeken a szurdok belsejébe húzódtak. Amikor aztán beestele¬
dett, és megpillantották az ellenséges tábor tüzeinek fényét, rejtett utakon igye¬
keztek annak a környékét is kikerülni; (11) de amikor túljutottak rajta, és már
biztonságban hitték magukat, leereszkedtek a nyílt utakra. Itt több helyen is
rajtuk ütött a lesben álló ellenség, és olyan sokat megöltek vagy elfogtak közü¬
lük, hogy az egész seregnek alig egynegyede tudott elmenekülni.
(12) Philopoimén, miután a zürannoszt beszorította a városba, a következő
közel 30 napot a lakóniai földek feldúlásával töltötte. Miután meggyengítette,
sőt jóformán megtörte a fürannosz erejét, hazatért." (13) Dicső tettei alapján az
akhájok a római vezérhez mérték őt, sőt ami a lakónok elleni háborút illeti, még
fölé is helyezték.
31.
(1) Mialatt az akhájok és a fürannosz között folyt a háború, a római követek
körbejárták a szövetségesek városait, mert aggódtak, hogy egy részüket az aitólok
Antiokhosz pártjára csábították. (2) A legkevesebb fáradságot az akhájok felke¬
resésére fordították; ők is Nabisz ellenségei voltak, és ez elég ok volt arra, hogy
! Plutarkhosz (Philopoimén 15. 3) tudósításából kiderül, hogy ezek utän Flamininus köz¬
vetítésével fegyverszünet jött létre az akhájok és Nabisz között, és a zürannosz lemondott
a lakóniai tengerpart városairól.
228