Oldal 148 [148]
miénk, ha hagyjuk, hogy mint egykor a köznép kivonulása," most az asszonyok
kivonulása kényszerítsen új törvények elfogadására.
(8) Bevallom, az előbb kissé szégyenkeztem, amikor az asszonyok seregén
kellett keresztülvágnom magam a Forumig. Ha nem tartott volna vissza a tisz¬
telet — inkább egyikük-másikuk, mint valamennyiük méltósága és életvitele iránt
-, nehogy azt a látszatot keltsem, hogy a consu/ kipellengérezi őket, így szóltam
volna hozzájuk: (9) Miféle új szokás ez, kitódulni az utcákra, elállni az utakat,
vadidegen férfiakat leszólítani? Nem tudtátok ezt otthon megbeszélni a saját
férjetekkel? (10) Vagy talán jobban tudtok idegen férfiaknak hízelegni az utcán,
mint a férjeteknek otthon? Bár ha a szemérem megtartaná a matrónákat saját
helyzetük korlátai között, még otthon sem lett volna illendő azzal foglalkozno¬
tok, hogy itt milyen törvényt terjesztenek elő vagy töröltetnek el.c
(11) Öseink úgy rendelkeztek, hogy a nők még magánügyeiket se intézhessék
törvényes képviselőjük jóváhagyása nélkül, hanem alá legyenek vetve apjuk, fi¬
vérük, férjük hatalmának. Mi azonban - isten ments! — eltűrjük, hogy már az
államügyekbe is beavatkozzanak, és jóformán elvegyüljenek a Forumon a cso¬
portosulásokban és a népgyűlés tagjai között. (12) Hisz mit csinálnak most az
utcákon és keresztutakon? Felsorakoznak a nepzribunusok inditvänya melle, és
leteszik a voksot a törvény eltörlése mellett! (13) Engedjétek csak hosszú pó¬
rázra e betörhetetlen állatfajta féktelen természetét, és reménykedjetek, hogy
maguktól is tudják majd, hol a határ! (14) Ha ti magatok meg nem mutatjátok
nekik, meglátjátok, hogy ez a mostani csak egy csepp az erkölcsi és törvényes
szabályozások tengerében, amelyeket az asszonyok fogcsikorgatva tűrnek. Min¬
den téren szabadságra, sőt — mondjuk ki őszintén — szabadosságra vágynak. Hisz
mire nem fognak még vetemedni ezután, ha most elérik céljukat?
3.
(1) Nézzétek csak végig az asszonyokra vonatkozó összes szabályozást, amellyel
őseitek megzabolázták féktelenségüket, és férjük hatalma alá rendelték őket!
Ennyi kötelékkel vannak megbéklyózva, mégis alig bírtok velük. (2) No és ha
hagyjátok, hogy egyiket a másik után kezdjék ki, újabb és újabb engedményeket
csikarjanak ki, és végül egyenlővé váljanak a férfiakkal, akkor szerintetek elvisel¬
hetőbbek lesznek? Mihelyt veletek egyenlővé válnak, már fölétek is kerekedtek!
(3) De, Herculesre, ők nem azt kérik ám, hogy ne hozzanak ellenük új törvényt;
nem a jog, hanem a jogtalanság ellen tiltakoznak. (4) Hogyne! Csak annyit
kérnek, hogy egy törvényt, amelyet elfogadtatok, megszavaztatok, amelyet éve¬
ken át a gyakorlatban is igazolva láttatok, most vonjatok vissza, egyszóval hogy
1 Kr, e. 494-ben (II. 32.).
147