jelenésére építettek, ami utat nyitott a hazai felsőoktatásra különösen jellemző
balkanizáció, azaz klikkesedő kultúrájának (Hargraeves Fullan, 2012; Kálmán
et al., 2020) fellazítására.
Az A2 fejlesztés nem épített célzottan a közösségek fejlesztésére, ugyanak¬
kor a résztvevők a korábbi képzések azon oktatóiból kerültek ki, akik továbbra is
nyitottak voltak a szakmai tanulásra. Ilyen értelemben a workshop lehetőséget
teremtett az oktatás iránt érdeklődő oktatói közösség erősítésére, a köztük lévő
tudásmegosztás ösztönzésére. Ezen a teljesen önkéntes alapon szerveződő work¬
shopon ugyanakkor kevés oktató vett részt, szakfelelősök nem voltak köztük, és
jellemzően inkább az oktatói karrier első időszakában járó oktatók jelentek meg.
A B2 fejlesztés során a közösségek képzéshez vagy kurzushoz kapcsolódása
erős volt, akurzushoz kötődő oktatói csoportnál pedig jellemző volt már korábban
is egyfajta tudásmegosztás az oktatók körében. A vezetőnek fontos szerepe volt
ezekben a közösségekben, aktívan részt vett a fejlesztő munkában, a kurzus eseté¬
ben modellként funkcionált a többi oktató számára is. A közös fejlesztési anyagok
létrehozása pedig kifejezetten erősítette az oktatók közti együttműködő tanulást.
Összességében a fejlesztések során az oktatói közösségek szakmai tanulása és
támogatása kapcsán a legfőbb kulcstényezőkké a következők váltak: (1) az okta¬
tói közösségek megtapasztalása, annak megélése, hogy a képzéshez, kurzushoz
kapcsolódóan oktatói közösségekben is lehet gondolkodni, (2) a csoportos tanulás
élménye, mivel az oktatáshoz kötődően kevésbé jellemző gyakorlat volt a kölcsö¬
nös tapasztalat- és tudásmegosztás, (3) az oktatói közösség megélését nagyban
segítette, ha a fejlesztésben részt vevők csoportja és egy adott képzés, kurzus
oktatói közössége egybeesett, (4) ha a célzott közösség létszáma nem volt túl nagy
(I. a 20 fős levelező képzéshez kötődő csoport), (5) ha a képzéshez, kurzushoz
kötődő oktatói közösség a tanulástámogatás során kisebb munkacsoportokban
tudott dolgozni, (6) ha a vezető az oktatói közösség szakmai tanulásának része
volt, aktivitása modellként szolgálhatott a kollégáknak. Az oktatói közösségek
tanulásának támogatását erőteljesen befolyásolta a képzési programok/kurzusok
nagysága, jellege (pl. hány oktató tartozott hozzá, a szaknak milyen megítélése volt),
valamint a résztvevők köre, például bevonódtak-e szakfelősök, tantárgyfelelősök,
vagy inkább doktoranduszok, óraadók voltak-e jelen.