Page 162 [162]
OCR
3. AZ OKTATÓI SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE I6I nagyfokú varianciája, tehát hogy hogyan lehet azt megragadni, hogy kiknek milyen felsőoktatási körülmények közt milyen támogatás válik eredményessé, illetve hogy az oktatók és oktatóközösségek cselekvésre való hajlama, lehetőségei, választásai és önszabályozott tanulása hogyan alakítja e tényezők hatását (vö. Etelápelto, Vahasantanen, Hokka & Paloniemi, 2013; Van Schalkwyk, Leibowitz, Herman & Farmer, 2015). 4. A KUTATAS CELJAI Az oktatói tanulás támogatásának fejlesztés alapú kutatása során arra kerestük a választ, hogy az adott kontextusokban milyen módokon lehet eredményesen erősíteni a tanulásközpontú megközelítést úgy, hogy az támogassa az oktatók módszertani felkészültségét, valamint — a részben kívülről érkező elvárások hatására — a programok, kurzusok fejlesztését. Mindezt úgy, hogy az oktatók egyéni tanulása mellett az oktatóközösségek tanulásában rejlő lehetőségeket is kiaknázzuk. Ezen fókuszokra figyelve az oktatói tanulás támogatásának elemzése, értékelése során a következő fő kérdések mentén haladtunk, és elemeztük a támogatásra kialakított fejlesztési variációkat: 1. Hogyan gondolkodnak a fejlesztésekben érintett szereplők — vezetők, oktatók és támogatók — az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának céljairól? 2. Hogyan gondolkodnak a fejlesztésben érintett szereplők a tanulás folyamatáról, módjáról és az oktatói tanulás és támogatás eredményes útjairól? 3. Mik az oktatói szakmai tanulás támogatásának eredményei és kihívásai a vizsgált esetekben? 5. A FEJLESZTÉS (DESIGN) ALAPÚ KUTATÁS A fejlesztés alapú kutatások a tanulást a valódi, természetes kontextusban vizsgálják, azaz arra keresik a választ, hogy egy adott tanulási környezet milyen módon tud hozzájárulni a tanulás eredményességéhez. Ez a kutatási megközelítés a tanulási környezeteket — szemben a laboratóriumi vizsgálatokkal — holisztikusan értelmezi, azaz a soktényezős környezetet az egyes elemek és jellemzőik egymáshoz kapcsolódó rendszereként látja; valamint igyekszik megragadni az időben is folytonosan alakuló, változó jellegét (Barab, 2012; Kálmán, 2014. Az alapkérdés tehát az, hogy a megtervezett, majd szisztematikusan és iteratív módon változtatott fejlesztések, tanulási környezetek hogyan befolyásolják a tanulási folyamatokat (Barab, 2006; Anderson & Schattuck, 2012; Kalman, 2014).
