Oldal 162 [162]
3. AZ OKTATÓI SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS TÁMOGATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE I6I
nagyfokú varianciája, tehát hogy hogyan lehet azt megragadni, hogy kiknek milyen
felsőoktatási körülmények közt milyen támogatás válik eredményessé, illetve hogy
az oktatók és oktatóközösségek cselekvésre való hajlama, lehetőségei, választásai
és önszabályozott tanulása hogyan alakítja e tényezők hatását (vö. Etelápelto,
Vahasantanen, Hokka & Paloniemi, 2013; Van Schalkwyk, Leibowitz, Herman
& Farmer, 2015).
4. A KUTATAS CELJAI
Az oktatói tanulás támogatásának fejlesztés alapú kutatása során arra kerestük
a választ, hogy az adott kontextusokban milyen módokon lehet eredményesen
erősíteni a tanulásközpontú megközelítést úgy, hogy az támogassa az oktatók
módszertani felkészültségét, valamint — a részben kívülről érkező elvárások ha¬
tására — a programok, kurzusok fejlesztését. Mindezt úgy, hogy az oktatók egyéni
tanulása mellett az oktatóközösségek tanulásában rejlő lehetőségeket is kiaknázzuk.
Ezen fókuszokra figyelve az oktatói tanulás támogatásának elemzése, értékelése
során a következő fő kérdések mentén haladtunk, és elemeztük a támogatásra
kialakított fejlesztési variációkat:
1. Hogyan gondolkodnak a fejlesztésekben érintett szereplők — vezetők,
oktatók és támogatók — az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának
céljairól?
2. Hogyan gondolkodnak a fejlesztésben érintett szereplők a tanulás folyama¬
táról, módjáról és az oktatói tanulás és támogatás eredményes útjairól?
3. Mik az oktatói szakmai tanulás támogatásának eredményei és kihívásai a
vizsgált esetekben?
5. A FEJLESZTÉS (DESIGN) ALAPÚ KUTATÁS
A fejlesztés alapú kutatások a tanulást a valódi, természetes kontextusban vizsgál¬
ják, azaz arra keresik a választ, hogy egy adott tanulási környezet milyen módon
tud hozzájárulni a tanulás eredményességéhez. Ez a kutatási megközelítés a ta¬
nulási környezeteket — szemben a laboratóriumi vizsgálatokkal — holisztikusan
értelmezi, azaz a soktényezős környezetet az egyes elemek és jellemzőik egymás¬
hoz kapcsolódó rendszereként látja; valamint igyekszik megragadni az időben is
folytonosan alakuló, változó jellegét (Barab, 2012; Kálmán, 2014. Az alapkérdés
tehát az, hogy a megtervezett, majd szisztematikusan és iteratív módon változtatott
fejlesztések, tanulási környezetek hogyan befolyásolják a tanulási folyamatokat
(Barab, 2006; Anderson & Schattuck, 2012; Kalman, 2014).