Oldal 151 [151]
OCR
150 VII. OKTATÓI NÉZETEK HATÁSA A SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS GYAKORLATAIRA elismerésére fókuszáló nézet viszont csak a vizsgálatok általi tanulásra hatott. Ezt az összefüggést pedig azzal magyarázzuk, hogy a nézetben erős az eredményes tanítás elismerésének, igazolásának vágya, amit az oktatók a tudományosan megalapozott vizsgálatok segítségével tartanak megmutathatónak, tudnak nyilvánosan elérhetővé tenni. Mindez különösen lényeges abban a hazai kontextusban, ahol a tanítás még mindig nem eléggé ismert és elismert a felsőoktatási nyilvánosság számára. Az észleltkompetenciák hatása jelentős, az egyes kompetenciaterületek viszont különböző szakmai tanulási típusokat erősítenek meg, ami lényeges szempontot nyújthat az oktatók szakmai fejlődését támogató rendszerek kialakításához. Meglepő eredmény, hogy a ballgatók tanulásának támogatása, facilitálása, valamint a képzésbe újonnan érkező ballgatók tanulásának segítése nem vált a szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeinek meghatározó előrejelzőjévé. Ennek hátterében a tanulástámogatás fogalmával és gyakorlatával kapcsolatos bizonytalanságot is érzékeljük. Az oktatók mély megértése a kompetenciák kapcsán ismert probléma (pl. Evans, 2008), ezért különösen lényeges a tanulástámogatása, -facilitálása kapcsán további, az oktatói értelmezésekre fókuszáló vizsgálatok tervezése. A tanulásközpontú megközelítéshez szorosan kapcsolódó kompetenciák járulnak hozzá leginkább a két kevésbé elterjedt szakmai tanulástípushoz — azaz a vizsgálat általi, valamint a képzések és olvasás általi tanuláshoz. A képzésbe újonnan érkező ballgatók egyetemi szocializációjának segítése és az online tanulási környezetek tervezése, kivitelezése kompetenciák észlelt eredményessége mindkét szakmai tanulästipusnäl szerepet jâtszott. Tov4bbä az új oktatási módszerek kipróbálása, megosztása kompetencia észlelt eredményessége járult hozzá a képzés és olvasás révén történő szakmai tanulás varianciájához. Ez felveti annak lehetőségét is, hogy ahhoz, hogy az oktatók ezek iránt a tanulási tevékenységek iránt elkötelezettekké váljanak, már valamilyen szinten kompetensnek szükséges érezniük magukat e kompetenciaterületeken. A reflexió segítségével történő, valamint a képzések és olvasás általi szakmai tanulásra éppen ellenkezően hatnak az észlelt kompetenciák, amíg az egyik irányú szakmai tanulást erősítik, addig a másik előfordulását inkább gyengítik. Amíg a ballgatók tanulásának, eredményeinek értékelése, visszajelzés nyújtása és a tehetséges hallgatók tanulásának, fejlődésének segítése kompetenciaterületek észlelt eredményessége hozzájárul a reflektív tanuláshoz, addig ezek negatívan hatnak a képzések és olvasási általi tanulásra. Az új oktatási módszerek kipróbálása, megosztása és az egyetemen kívüli partnerekkel való együttműködés észlelt kompetenciái pedig pozitívan befolyásolják a képzések és olvasás általi tanulást és ezzel ellentétesen negatívan befolyásolják a reflexióra épülő tanulást. Mindez azt jelentheti, hogy a hazai oktatók körében a reflexió szerepe nem elsősorban a tanítás megváltoztatásában játszik szerepet, hanem inkább a meglévő gyakorlat fenntartásához és finomhangolásához járul hozzá.
