Oldal 151 [151]
150 VII. OKTATÓI NÉZETEK HATÁSA A SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS GYAKORLATAIRA
elismerésére fókuszáló nézet viszont csak a vizsgálatok általi tanulásra hatott. Ezt az
összefüggést pedig azzal magyarázzuk, hogy a nézetben erős az eredményes tanítás
elismerésének, igazolásának vágya, amit az oktatók a tudományosan megalapozott
vizsgálatok segítségével tartanak megmutathatónak, tudnak nyilvánosan elérhetővé
tenni. Mindez különösen lényeges abban a hazai kontextusban, ahol a tanítás még
mindig nem eléggé ismert és elismert a felsőoktatási nyilvánosság számára.
Az észleltkompetenciák hatása jelentős, az egyes kompetenciaterületek viszont
különböző szakmai tanulási típusokat erősítenek meg, ami lényeges szempontot
nyújthat az oktatók szakmai fejlődését támogató rendszerek kialakításához. Meg¬
lepő eredmény, hogy a ballgatók tanulásának támogatása, facilitálása, valamint a
képzésbe újonnan érkező ballgatók tanulásának segítése nem vált a szakmai fejlődés és
tanulás tevékenységeinek meghatározó előrejelzőjévé. Ennek hátterében a tanulás¬
támogatás fogalmával és gyakorlatával kapcsolatos bizonytalanságot is érzékeljük.
Az oktatók mély megértése a kompetenciák kapcsán ismert probléma (pl. Evans,
2008), ezért különösen lényeges a tanulástámogatása, -facilitálása kapcsán további,
az oktatói értelmezésekre fókuszáló vizsgálatok tervezése.
A tanulásközpontú megközelítéshez szorosan kapcsolódó kompetenciák já¬
rulnak hozzá leginkább a két kevésbé elterjedt szakmai tanulástípushoz — azaz a
vizsgálat általi, valamint a képzések és olvasás általi tanuláshoz. A képzésbe újonnan
érkező ballgatók egyetemi szocializációjának segítése és az online tanulási környezetek
tervezése, kivitelezése kompetenciák észlelt eredményessége mindkét szakmai
tanulästipusnäl szerepet jâtszott. Tov4bbä az új oktatási módszerek kipróbálása,
megosztása kompetencia észlelt eredményessége járult hozzá a képzés és olvasás
révén történő szakmai tanulás varianciájához. Ez felveti annak lehetőségét is, hogy
ahhoz, hogy az oktatók ezek iránt a tanulási tevékenységek iránt elkötelezettekké
váljanak, már valamilyen szinten kompetensnek szükséges érezniük magukat e
kompetenciaterületeken.
A reflexió segítségével történő, valamint a képzések és olvasás általi szakmai
tanulásra éppen ellenkezően hatnak az észlelt kompetenciák, amíg az egyik
irányú szakmai tanulást erősítik, addig a másik előfordulását inkább gyengítik.
Amíg a ballgatók tanulásának, eredményeinek értékelése, visszajelzés nyújtása és a
tehetséges hallgatók tanulásának, fejlődésének segítése kompetenciaterületek észlelt
eredményessége hozzájárul a reflektív tanuláshoz, addig ezek negatívan hatnak a
képzések és olvasási általi tanulásra. Az új oktatási módszerek kipróbálása, megosztása
és az egyetemen kívüli partnerekkel való együttműködés észlelt kompetenciái pedig
pozitívan befolyásolják a képzések és olvasás általi tanulást és ezzel ellentétesen
negatívan befolyásolják a reflexióra épülő tanulást. Mindez azt jelentheti, hogy
a hazai oktatók körében a reflexió szerepe nem elsősorban a tanítás megváltoz¬
tatásában játszik szerepet, hanem inkább a meglévő gyakorlat fenntartásához és
finomhangolásához járul hozzá.