Page 122 [122]
I. AZ OKTATÓK ELKÉPZELÉSEI AZ OKTATÁSI KOMPETENCIÁIK FONTOSSÁGÁRÓL... I2I
egyrészt az oktatói szerepek, tevékenységek összegyűjtése, elemzése, hiszen ezek
alapján lehet azonosítani azokat a pszichikus feltételeket, amelyek szükségesek a
tevékenységek elvégzéséhez; másrészt a kompetenciák rendszeres újraértelmezése,
egyeztetése, mivel azok az intézményi kontextusok és az érintettek eredményes
tanításról alkotott értelmezései szerint, valamint az idő múlásával is folyamatosan
változhatnak (Falus, 2006; Lukács 8 Derényi, 2017).
1.1. Az oktatói kompetenciák lebetséges keretrendszerei
Az oktatói kompetenciák és sztenderdek keretrendszerének meghatározására
számos kísérlet született, ezek kialakítása történhet országos szintű követelmény¬
ként, kötődhetnek egyes felsőoktatási intézményekhez, intézményi prioritásokhoz,
sőt vonatkozhatnak egyes szak- és tudományterületek oktatói kompetenciáira is
— jellemzően a pedagógusképzőkre és az orvosi képzés oktatóira (pl. Melief, van
Rijswijk €z Tigchelaar, 2012-13). A kilencvenes évektől kezdve több országban
— például Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Kanadában, az Amerikai
Egyesült Államokban, Hollandiában — jelentek meg az oktatói kompetenciák
meghatározására tett kezdeményezések, aminek kidolgozásában elsősorban szak¬
mai szervezetek és a felsőoktatási intézmények vettek részt, az oktatói közösségek
pedig inkább véleményezőként, a kipróbálás aktív résztvevőiként jelentek meg
(Chalmers, Cummings, Elliott, Stoney, Tucker, Wicking & de St Jorre, 2014;
Odalen, Brommesson, Erlingsson, Schaffer & Fogelgren, 2019). Mivel a hazai
kontextusban az oktatói kompetenciákról eddig még nem indult el szakmai vita
— ez alól az egyedüli kivétel a pedagógusképzők kompetenciáinak kidolgozására
vonatkozó kezdeményezés (Falus, 2015) —, az oktatói kompetenciák értelmezé¬
séhez már kialakított, külföldi rendszerekből fogunk kiindulni (vö. Falus, 2006),
elsősorban Ausztrália és az Egyesült Királyság gyakorlatából. Majd ezeket a
keretrendszereket alakítjuk át, egészítjük ki a hazai felsőoktatási tevékenységek,
tapasztalatok figyelembevételével. Az alábbiakban a lehetséges kompetenciaterü¬
letek értelmezésének, kialakításának módját mutatjuk be.
A keretrendszerek tartalmukban Tiegelaar és munkatársai elemzése szerint
(2004) a következő főbb területekre fókuszálnak: (1) a tervezés, tanítás, tanu¬
lás támogatása és értékelés területeire, (2) a tudomány, szakterület tanítására,
(3) szervezési és együttműködési kompetenciákra, (4) tudományos vagy a széle¬
sebb oktatói szerephez kötődő kompetenciákra. Általában ez utóbbi kategóriába
tartozik a folyamatos szakmai fejlődés, a reflektálás, a felsőoktatás értékei melletti
elköteleződés. Kiindulópontként használtuk ezt a csoportosítást, amit a kutatók
(Tiegelaar, Dolmans, Wolfhagen, van der Vleuten, 2004) az oktatéi értéke¬
lések révén is igyekeztek megerősíteni. Vizsgálatukban az oktatók a szervezési