Seite 115 [115]
II4 V. AZ OKTATÓK NÉZETEI A TANÍTÁSRÓL ÉS A SAJÁT SZAKMAI TANULÁSUKRÓL
(H(2) = 15,81, p < 0,01, a gazdasägtudomänyi (H(2) = 12,99, p < 0,01) bölcse¬
szettudomäny (H(2) = 14,96, p < 0,01) oktatökra jellemzöbb, hogy olvasnak a
tanításról, pedagógiai jellegű képzésekre, konferenciákra, műhelyekre járnak.
A termeszettudomänyi terület (H(2) = 12,81, p < 0,01) oktatöira ez a tanuläsi
mód nem jellemző, különösen pedig akkor nem, ha csak természettudományi
területen tanitanak (M = 1,92, SD = 0,87).
A vizsgálatok révén történő szakmai fejlődés, úgy tűnik, inkább a kemény
tudományterületek képviselői számára lényegesebb, míg a reflexió segítségével
történő tanulás inkább a puha tudományok oktatóinak. A vizsgálat általi szakmai
tanulás jellemzőbb a műszaki (H(2) = 10,39, p < 0,01) terület oktatöira, s kevésbé
igaz a bölcseszettudomänyi terület tanäraira (H(2) = 14,23, p < 0,01), mint a
nem bölcsészeti oktatókra. A reflexió általi tanulás inkább a bölcsészettudományi
területen (H(2) - 797, p c 0,05) népszerűbb. Külön csoportot képeznek a gaz¬
daságtudományi terület oktatói, rájuk a vizsgálatok révén (H(2) = 7,31, p < 0,05)
és a reflexió segítségével történő (H(2) = 6,41, p c 0,05) tanulás is jellemzőbb.
Ez az egyedüli képzési terület, ahol az oktatókra mindhárom szakmai tanulási
forma jellemzőbb, azaz leginkább a gazdaságtudományi terület képviselői azok,
akik sokféle szakmai tanulási tevékenységre nyitottak. Amíg a szakmai fejlődés
különböző tevékenységei a képzési területek szerint mutatnak sajátos preferenci¬
ákat, addig az eltérő tanítási tapasztalatok mentén nincs szignifikáns különbség
a tanulás formájában.
5. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
A kutatásban azt vizsgáltuk, hogy az oktatók egyrészt hogyan gondolkodnak a
tanításról, másrészt a saját szakmai fejlődésükről, tanulásukról. Az eredmények
azt mutatják, hogy amíg a tanítási megközelítés esetében a hazai oktatókra a
tanításközpontú, azaz információ- és értékelésközpontú megközelítés jellemző,
addig a szakmai fejlődésükről, tanulásukról alkotott elképzeléseknél ennél jóval
erősebb a hallgatók tanulástámogatására fókuszáló irány. E képet árnyalja, hogy
az oktatói küldetésben megfogalmazott tanítási elképzelésekben a hallgatók
képességfejlesztése domináns, ami a tanulásközpontú elképzelések iránti nyitott¬
ságot jelenti. Tehát úgy tűnik, hogy az oktatók nagyobb mértékben értenek egyet
a tanulásközpontú, a hallgatói tanulási eredményeket előtérbe állító oktatással,
mint ahogyan azt a tanítás során megvalósíthatónak látják. Ugyanakkor a képes¬
ségfejlesztés dominanciáját és a tudáskomponens mellett a tanulási eredmények
további elemeinek megerősödését óvatosan kell kezelni, mert a nyitott kérdésre az
oktatóknak alig több mint 6096-a válaszolt. A tanításról és a szakmai fejlődésről
alkotott elképzelések ellentmondásait tovább árnyalja, hogy a szakmai fejlődésről