Seite 114 [114]
4. EREDMÉNYEK II3
szerep megerősítésére vonatkozó elképzelések erősebbek (H(2) — 6,80, p c 0,05),
ezen belül leginkább a több területen tanítókra jellemző ez.
Bár a képzési területek mentén kevés különbséget találtunk a szakmai fejlődés
nézeteiben, a tanítási tapasztalatok mentén viszont szignifikánsak a különbsé¬
gek — mind a hallgatói támogatást (H(3) — 12,32, p c 0,01), mind az oktatói
szerep megerősítését, elismertségét középpontba ällitö (H(3) = 44,30, p < 0,001)
szakmai fejlődés nézete esetében (5.4. ábra).
5.4. ábra. Az oktatók szakmai tanulással kapcsolatos elképzeléseinek változása
az oktatók tanítási tapasztalatai mentén
4,5
3,5
2,5
1,5
u Hallgatói támogatást középpontba állító szakmai fejlődés
Oktatói szerep megerősítésére, elismertségére figyelő szakmai fejlődés
A szakmai fejlődés mindkét típusával leginkább a legkevesebb tanítási tapasz¬
talattal rendelkező oktatók tudnak azonosulni (5.4. ábra). Az oktatói szerep
megerősítésére, elismertségére figyelő szakmai tanulás elképzelése alapvetően
folyamatosan csökken a tanítási tapasztalatokkal. Ugyanakkor a hallgatók tanu¬
lásának támogatását középpontba állító elképzelés újból megerősödik a 20-29
éves tanítási tapasztalattal rendelkezők körében, ami azt mutatja, hogy a tapasztalt
oktatóknak is van egy szélesebb köre, akik nyitottá válnak a hallgatók tanulásának
támogatása érdekében történő szakmai megújulásra.
A szakmai fejlődés, tanulás formái
A szakmai fejlődés négy jellegzetes típusa közül a kollégákkal való tanulásban a
képzési területek szerint nincs különbség, ám a másik három jellegzetes szakmai
fejlődési módban igen. Leginkább az olvasás és képzés általi tanulásban külön¬
böznek az egyes képzési területek oktatói: a sporttudományi (H(2) = 19,68, p
< 0,01), a pedagégusképzési (H(2) = 56,38, p < 0,01), tärsadalomtudomänyi