Page 99 [99]
98 V. AZ OKTATÓK NÉZETEI A TANÍTÁSRÓL ÉS A SAJÁT SZAKMAI TANULÁSUKRÓL
Tynjälä, Skaniakos & Horväth, €.n.). Az eszköz a tanuläsközpontü megközelitesek
esetében két altípust, a gyakorlatorientált és a gondolkodás fejlesztésére fókuszáló
típust azonosította. Bár a kutatás igyekezett bevonni a tanulási eredményeken
alapuló stratégia szempontjait a tanítás értelmezésébe, de az nem kapcsolódott
össze szervesen a tanulásközpontú megközelítésekkel.
A tanításról alkotott elképzelésekhez képest az oktatók szakmai fejlődésével,
tanulásával kapcsolatos nézetek kevésbé feltártak, pedig az, ahogyan az oktatók a
hallgatóik tanulásáról és saját tanulásukról gondolkodnak, nem ugyanaz. Az okta¬
tók szakmai fejlődéséről és tanulásáról alkotott nézetek elemzése során Ákerlind
(2003, 2011) fenomenográfiai vizsgálataiban három eltérő utat talált: (1) a tanári
komfortra, (2) a tanítási gyakorlatra, valamint (3) a hallgatói tanulásra fókuszáló
szakmai fejlődési irányt. A tanári komfortra fókuszáló út a legkevésbé összetett
értelmezés, melynek során a szakmai fejlődés azt jelenti, hogy az oktatók egyre
magabiztosabbak, és egyre kevesebb energiabefektetéssel tudják végezni a munká¬
jukat. Mindez sem a tanítás, sem az oktató változásának tapasztalatát nem jeleníti
meg. A tanításra fókuszáló szakmai fejlődés komplexebb értelmezése már együtt
jár a tanítás változásával, a tanítás tartalmának és stratégiáinak gazdagodásával.
Végül a legkomplexebb, a tanulásra fókuszáló szakmai fejlődés az, amikor a fejlő¬
dés célja a hallgatók tanulási tapasztalatainak javítása, átalakítva ezzel az oktatói
és a tanítással kapcsolatos elképzeléseket is. Az oktatói szerep megerősödése, a
magabiztosság növekedése további kvalitatív kutatások szerint az első időszakra
jellemzöbb (Remmik, Karm & Lepp, 2013; Trautwein, 2018), atanuläsközpontü
tanári szerep erősödése és az ehhez kötődő szakmai fejlődés pedig inkább későbbi
időszakra tehető ( Trautwein, 2018). Ugyanakkor a negyedik fejezetben bemuta¬
tott kvalitatív vizsgálatunkban azt találtuk, hogy a szakmai fejlődés e két iránya
párhuzamosan is megjelenhet már kezdő oktatóknál is (I. 4. fejezetben).
A felsőoktatás területén született kutatásokra nem jellemző, hogy a tanításról
és az oktatók saját tanulásáról alkotott elképzeléseket együttesen vizsgálnák.
Elsősorban pedagógusok körében végzett vizsgálatokból lehet látni, hogy a ta¬
nulásközpontú megközelítést vallókra jellemzőbb a szakmai fejlődésben való
aktívabb részvétel (de Vries et al., 2014), bár ezek a kutatások is elsősorban a
szakmai fejlődés és tanulás tevékenységeire, nem pedig az oktatók ezzel kapcsolatos
elképzeléseire vonatkoznak.
1.2. A szakmai fejlődés és tanulás formái
A pedagóguskutatások a szakmai fejlődés eredményes, a tanulói eredményes¬
séget növelő formáiról mostanra számos kutatási eredményt hoztak. Legfőbb
jellemzőkként a következőket azonosították: (1) konkrét tartalmi fókusz, ami