Page 43 [43]
42 II. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK MEGKOZELITESEI ...
tanítás területén, s kevesebb mint 1296-nak van valamilyen általános oktatási
végzettsége (James et al. 2015 idézi Ihomas et al, 2016).
Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az oktatók szakmai fejlődésének és tanulásának
fő színtereivé a felsőoktatási intézményeken belül szervezett pedagógiai képzések
válnak, általában a fő oktatási tevékenységek témáit (tanulás-tanítás, tervezés és
értékelés), valamint a tanuló- és tanulásközpontú megközelítést középpontba
állítva. E belső, oktatási szakértők által tartott képzések veszélyévé válhat, ha egy
deficit modellt sugallnak, azaz, ha azt hangsúlyozzák, hogy aki részt vesz ilyen
jellegű belső pedagógiai képzésen, az oktatói hiányosságait pótolja (Boud € Brew,
2013). A képzések szerveződhetnek az oktatói életpálya szakaszai mentén, ezek
közül a kezdő oktatók számára tartott képzések a legáltalánosabbak, de tipikus út
a diszciplínákhoz kötődő vagy az egyes oktatóközösségekhez, pl. egy képzéshez,
tanszékhez kötődő képzések is. E szerveződések mögött az a feltételezés áll, hogy
pl. a kezdő oktatók vagy az egy tudományterülethez tartozó oktatók hasonló
kérdésekkel, gyakorlattal rendelkeznek.
Az eredményesség kérdései
A felsőoktatási intézményeken belüli pedagógiai képzések vizsgálatával és a kép¬
zések hatásával számos kutatás foglalkozik. A kutatási eredmények (pl. Gibbs
& Coffey, 2004; Cilliers & Herman, 2010; Stes & Van Petegem, 2011) alapjän
elmondható, hogy a pedagógiai képzések pozitívan hatnak az oktatók tanítással
kapcsolatos nézeteire, tanítási megközelítésére, s ennél kisebb mértékben az ok¬
tatók viselkedésére és a hallgatók tanulására. Kivételként lehet említeni Norton
és kollégái (2005) által Angliában végzett kérdőíves vizsgálatát, ahol nem találtak
különbséget azok közt az oktatók közt, akik jártak pedagógiai képzésekre és azok
közt, akik nem jártak. A hallgatók tanulásának változásaihoz ugyanakkor jóval
hosszabb időre van szükség, emiatt kevesebb empirikus adat is áll rendelkezésre.
Gibbs és Coffey (2004) hallgatói kontrollcsoportos vizsgálata szerint a peda¬
gógiai képzések nemcsak a frissen kinevezett oktatók tanulóközpontú tanítási
megközelítését erősítették, hanem hosszú távon gyengítették a hallgatók felszínes
tanulási megközelítését is. Stes és Van Petegem (2011) holland egyetemen végzett
kutatásában a pedagógiai képzés pozitívan hatott a kezdő oktatók tanítási elkép¬
zeléseire, ugyanakkor a hallgatók által észlelt oktatói viselkedés nem változott,
s a hallgatók teljesítményére is csak kis mértékben hatott pozitívan. A képzések
hatásának megállapításánál az is problémát okozhat, hogy általában azokban az
intézményekben, ahol pedagógiai képzéseket tartanak, az oktatók szakmai fejlő¬
dését más eszközökkel is támogatják (Gibbs & Coffey, 2004; Remmik et al, 2011).
Postareff és munkatársai (2008) kutatásai alapján úgy tűnik, hogy a pedagógiai
képzések hatása hosszú távon is megmarad. A követő vizsgálatukban azt találták,