Page 42 [42]
I. AZ OKTATÓK SZAKMAI FEJLŐDÉSÉNEK ÉS TANULÁSÁNAK ÉRTELMEZÉSEI 4I
— a szakmai fejlődés eredményessége és a tanulók/hallgatók tanulásának
összekapcsolása
— a szakmai fejlődés, tanulás elválaszthatatlansága a támogatási rendszerektől,
formáktól,
Jelen fejezet elemzési fókusza a fentebbi felsorolás utolsó elemét állítja közép¬
pontba, mégpedig a szakmai fejlődéstől és tanulástól elválaszthatatlan támogató
megközelítések értelmezését, mivel ennek a szempontnak az átgondolása jó alapot
nyújthat a felsőoktatási fejlesztésekhez és az oktatók támogatására irányuló prog¬
ramok tervezéséhez. Az elemzés célja három, a felsőoktatás számára meghatározó
megközelítés azonosítása, értelmezése és az ezzel kapcsolatos hazai lehetőségek
végiggondolása, az oktatók tanulását támogató megközelítések tudatosítása.
2. AZ OKTATÓI SZAKMAI FEJLŐDÉS ÉS TANULÁS
TÁMOGATÁSÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI
Ahogyan Amundsen és Wilson (2012) is felhívja a figyelmet rá, az oktatók szakmai
fejlődésének és tanulásának támogatása kapcsán nem jutunk közelebb a mélyebb
megértéshez, ha a különböző módszerek, tevékenységek, gyakorlatok sorát végig¬
vesszük (pl. műhelyek, óramegfigyelések, mentorálás, útmutatók használata). Ehe¬
lyett átfogó támogatási megközelítéseket érdemes azonosítani, amelyek szervesen
összekapcsolják a támogatás céljait, prioritásait és a támogatás módját, formáit.
Az alább tárgyalt három támogató megközelítés nem vállalja a téma teljes körű
lefedését, inkább a hazai kontextus számára is releváns, kevésbé ismert irányokat
kívánja bemutatni. Figyelembe véve azt is, hogy a felsőoktatási gyakorlatban ezek
a megközelítések nem zárják ki egymást.
2.1. Az oktatói képzések
A felsőoktatásban az oktatók szakmai fejlődését, tanulását szolgáló képzések
megjelenése erősen kötődik az oktatói szerep professzionalizálódásának elkép¬
zeléséhez. A professzionalizálódás kapcsán felértékelődik az a tudásbázis (Révai
& Gueirriero, 2017), ami az oktatas és különösen a felsőoktatásban folyó tanítás
szakszerű végzéséhez szükséges. Jellemzően a felsőoktatásban dolgozó oktatók
nem rendelkeznek pedagógiai jellegű végzettséggel. Még azokban az országokban
is alacsony ez az arány, ahol már régóta elvárás, hogy az oktatók pedagógiai kva¬
lifikációt is szerezzenek. Ausztráliában például a statisztikák szerint az egyetemi
oktatók kevesebb, mint 1596-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel az egyetemi