OCR Output

2. A TANULÁSKÖZPONTÚ FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA ÉRTELMEZÉSI KERETE 29

A tanulásközpontú tanítási nézetek, megközelítések mélyebb és differenciáltabb
értelmezésére van szükség, hiszen a konstruktivista értelmezések és hallgatóköz¬
pontú gyakorlatok is gazdagodnak (pl. munka alapú tanulás, duális képzés), így ma
már nem elégséges egyszerűen szembeállítani e megközelítéseket a tanárközpontú
elképzelésekkel. Az alábbiakban a tanulásközpontú tanításról alkotott nézetek
differenciálódását mutatjuk be három jellegzetes kutatási irány mentén.

A konstruktivista tanuláselméletek gazdagodása kapcsán lényeges irány, hogy a
tanítás-tanulás nézeteinek értelmezésében — ugyan kevésbé hangsúlyosan — de meg¬
jelenik a részvétel metaforája is, amiben a tanulás szociálisan mediált cselekvésként
jelenik meg, nem pedig tudásszerzésként ( Iynjálá, 2008). Wegner és Nückles (2015)
kutatása alapján a részvételre épülő tanítás értelmezhető egyrészt (1) a szakmai
közösségbe való bevonódásként, tanonckodásként, másrészt (2) mint közös növe¬
kedés. Az első megközelítésben az oktatók abban támogatják a hallgatókat, hogy
lépésről lépésre a szakmai közösség részévé váljanak, s hogy a gyakorlatközösség
tevékenységeibe bevonódjanak, azt megtapasztalják (pl. hallgatók bevonása kutatási
asszisztensként egy kutatási projektbe). A közös növekedés elképzelése pedig azt
jelenti, hogy az oktatók és hallgatók egyenrangúan vesznek részt az új tudás létre¬
hozásában (pl. ismeretterjesztő projekt közös tervezése, kivitelezése). Úgy tűnik,
hogy e szociokonstruktivista tanuláselméletekhez kötődő irány az online tanítási
nézetek vizsgálatával megerősödhet, mivel ott a közös tudásépítés, -konstruálás
a gyakorlat lényegi jellemzője (pl. Badia, Garcia & Meneses, 2017).

A tanulásközpontú megközelítések differenciálódását mutatja továbbá a ku¬
tatásokban megjelenő új megközelítések iránya is. Korábbi kutatásunk (Kálmán,
Tynjala & Skaniakos, 2020) például a tanulásközpontú tanítás megközelítésének
jellegzetes típusaként azonosította a gyakorlatorientált megközelítést a hallgatói
gondolkodásfejlesztésre fókuszáló típus mellett. A gyakorlatorientált megközelítés
fókuszában kifejezetten az elmélet és gyakorlat integrációja, reflexiója áll, amiben
visszaköszön a valós, autentikus szakmai környezetben való tanulás felértékelődése.
A gyakorlatorientált tanítási megközelítés összhangban áll továbbá a hallgatói
nézetkutatásokkal is, ahol szintén megjelent az alkalmazásra irányuló tanulás az
értelmezésre és tudásbevitelre épülő elképzelések mellett (Vermunt & Vermetten,
2004; Kálmán, 2009).

A tanítási nézetek, megközelítések értelmezésének további árnyalását teszi
lehetővé, ha a tanítási megközelítések körébe nemcsak a tanítási stratégiákat vonjuk
be, hanem a tervezés, tanulástámogatás és értékelés területeit, egymáshoz kap¬
csolédé folyamatait (Trigwell & Prosser, 2014). A tanulásközpontú megközelítés
komplex értelmezésének része ugyanis a tanulás tervezésének, támogatásának és
értékelésének konstruktív összehangolása (Biggs X Tang, 2003), azaz a hallgatói
tudáskonstruálás támogatása eredményesen csak úgy jöhet létre, ha az nemcsak
a tanítási stratégiákban, módszerekben jelenik meg, hanem a tanulási célok ki¬