Oldal 23 [23]
22 I TANULÁSKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN
együttműködésére épülő projekteket, valamint a duális képzéseket (Kovács
Török, 2016; Kocsis, 2020).
Az eredményes tanulás fő jellemzői tehát azok, amelyek a tanulástámogatás
értelmezéséhez, kialakításához támpontot nyújtanak. Ennek kapcsán természe¬
tesen számos megközelítés, modell alakult ki (pl. probléma alapú tanulás /Hoidn
g Kárkkáinen, 2014/, a tudásépítés projektjei mint a Tudás Fórum /Knowledge
Forum, Scardamalia & Bereiter, 2006/), ezért itt most két jelentösebb ün. meta¬
szintű elméleti keretet mutatunk be. Az egyik inkább a tanulás folyamat jellegének,
a tanulás és tanítás párhuzamosságának gondolatából indul ki, így facilitálva az
eredményes tanulást — ez a keret a folyamatorientált tanulás (Vermunt & Vermet¬
ten, 2004; Vermunt, 2007). A másik elméleti keret pedig az eredményes tanulást
középpontba állító tanulási környezet sajátosságainak leírására koncentrál — és az
integrativ pedagégia koncepcidjaként valt ismertté (Tynjala, Virtanen, Klemola,
Kostiainen, & Rasku-Puttonen, 2016).
A folyamatorientált tanítás elméleti kerete a tanulási folyamat lépéseinek elem¬
zeseböl indul ki, és azt vizsgálja, hogy a tanulás során megvalósítandó funkciókat
hogyan lehet minél eredményesebben támogatni, azokat mennyiben irányítsa külön
vagy egymással megosztva az oktató vagy a hallgató. Az élethosszig tartó tanulás
korában a végső cél, hogy a hallgatók önállóan is képesek legyenek irányítani a
tanulást, de ez csak az irányítás fokozatos megosztásával, a hallgatói irányítás egyre
erősödő támogatásával érhető el. A hallgatói aktivitás és irányítás tehát a tanulási
folyamat minden elemében megjelenhet: a problémák, feladatok azonosításától,
a tanulási céloktól az értékelésig, visszajelzésig, amit az egyes tanítási módok (pl.
feladat alapú, projekt alapú) különböző módon és mértékben támogatnak (I. 1.1.
táblázat). Például amikor a probléma alapú tanítás során a felsőoktatási képzés¬
ben, tipikusan az orvosi programokban a problémákat a képzés, az oktató hozza,
a tanulási célokat a hallgatók az oktató támogatásával már maguk fogalmazzák
meg. A folyamatorientált tanítás tehát egy olyan többelemes és többlépcsős tanu¬
lástámogatási koncepció, ami azt segíti, hogy a tanulási folyamat egyes funkciói
az oktatói irányítástól a hallgatóval való közös irányításon keresztül, végül a
hallgató által szabályozott tevékenységgé alakuljon. Ez a részletes tanulástámo¬
gatási szempontrendszer még akkor is segíthet a tanulástámogató gyakorlatok
kialakításában, ha az 1.1. táblázat nem minden értékelésével értünk egyet (pl. a
kompetencia alapú oktatás esetében a tanulási tevékenységeket egyértelműen a
hallgató irányítja). A lehetséges eltérő értelmezések abból adódhatnak, hogy ma
már a probléma, projekt vagy akár kompetencia alapú tanításnak is több változata
is ismert és elterjedt.