Page 30 [30]
5.1. A DEIXIS
A napszakhoz igazodó köszönési formák, illetve azoknak a szituációs
kontextushoz kötődő alkalmazása, továbbá a megszólítások használata
a tankönyvekben eltéréseket mutatnak. A Halló, itt Magyarország I.
tankönyvben például az 1. leckében csak a Jó napot kívánok! és a Szer¬
vusz! jelenik meg, majd csak a 4. leckében történik meg a kontextuális
tényezőkhöz történő egyéb nyelvi formák elsajátítása (Szia!, Jó reggelt
kívánok!, Viszontlátásra!). A Lépésenként magyarul 1.-ben viszont az
első fejezet előtti bevezetőben sematikus ábra (egy kisegér) segítségével
megtörténik a nemektől független köszönési formák napszakhoz, funk¬
cióhoz kötődő (kapcsolat felvétele, elköszönés) ismertetése, továbbá a
Szia! többes számú alakja is megjelenik (I. 2004: 7-8). A MagyarOK 1.
tankönyv 2. fejezetében (Találkozás, Köszönés, bemutatkozás) a semati¬
kusság is háttérbe szorul: az üdvözlő formák nemhez kötöttek és expli¬
citté válik az is, melyik minősül a magyarban formálisnak és melyik
informálisnak, mely nyelvi eszközt lehet találkozás alkalmával, melyet
búcsúzáskor használni. A képek alapján például egyértelműen kontex¬
tuális tényezőkhöz köthetők a Csókolom! és a Kezét csókolom! formális
üdvözlések, de emellett a formai alternatívák (pl. Jó éjszakát kívánok! /
Jó éjt! / Jó éjszakát! vagy Viszontlátásra! / Viszlát!) is megjelennek.
A térdeixis? a beszédesemény fizikai világát juttatja kifejezésre.
A térdeixis tipikus fajtája a helydeixis, mely a beszédeseményben
szereplő személyek és dolgok elhelyezkedését, mozgását jelöli.
(4) Itt eszel vagy elmegyünk egy étterembe?
A (4)9-ben az itt és az elmegyünk fejezik ki a helydeixist. Az itt
a megnyilatkozó aktuális helyzetére képes közvetlenül rámutatni.
Az elmegyünkkel pedig az ő helyzetétől történő távolodás jelenik meg,
tehát az, hogy a beszélő — a befogadójával együtt — távolodni kíván.
A helydeixist kifejező deiktikus nyelvi eszközök a magyarban bizo¬
nyos helyhatározószók (közel, távol, kint, bent stb.), a határozószói
nevmäsok (itt, ott, ide, oda stb.), továbbá egyes igék is (jön, megy,
érkezik, indul).
? A térdeixis meglehetősen összetett és nyitott kategória a pragmatikában. A társadalmi,
az időbeli és a diskurzusbeli viszonyok deiktikus kifejezése, de emellett a módra, álla¬
potra, minőségre, mennyiségre mutató névmások is értelmezhetők a térdeixis kere¬
tében (vö. Tátrai 2011: 135—139).
+ 29 +