Page 223 [223]
222 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
Szövetsége is meghallgatandó lenne. Biztosítandó új tehetségek felfedezésé¬
nek lehetősége, az utánpótlás kérdése és ezzel kapcsolatban a színházak mű¬
vészi és akciószabadsága. Szükségesnek tartjuk, hogy úgy a tagfelvétel meg¬
tagadása, mint fegyelmi ügyek, vagy egyéb kamarai határozatok tárgyában
megfelelő fellebbezési fórum kreáltassék, ahogy az a többi kamaránál, pl. az
ügyvédi kamaránál is fennáll.
6. Fontos kérdés számunkra, milyen szempont szerint történik egyes
színházakra nézve (6. paragrafus) a felekezeti arányszám megállapítása ¬
amit a törvény Excellenciád rendelkezési körébe utal - egyéni értelmezés
vagy általános rendelkezés szerint? Hivatkozunk a kérdésnél az Igazságügy¬
miniszter Úr Őkegyelmessége beszédére, aki elképzelhetőnek tartotta, hogy
egyes színházak speciális okokból a 20 százaléknál magasabb arányban al¬
kalmazhassanak zsidó színművészeket. Milyen legyen a gyakorlati útja és
lebonyolítása azoknak az eseteknek, amikor a törvény szerint (2. paragrafus
utolsó bekezdése) Nagyméltóságod közérdekből kivételt tehet?
7. A színházak adminisztrációjára (gazdasági hivatalára) nézve ugyan¬
annak a rendelkezésnek alkalmazását kérjük, amit a sajtókamarára vonat¬
kozóan a kiadóhivatali alkalmazottakra nézve a törvény előír (5. paragrafus
2-ik bekezdés). Rendes kereskedelmi képzettségű tisztviselőkről lévén szó,
nyilván csak ez lehetett a törvényalkotás intenciója.
8. Színész és igazgató közötti szerződésből folyó vitás esetekre fenntar¬
tandónak véljük a választott bíróság intézményét.
Ezek előadása után őszintén átérezve hangoztatjuk bizakodásunkat
Nagyméltóságod bölcsessége és megértése iránt. Ismételten kérjük, ne dönt¬
sön rólunk-nélkülünk és hallgassa meg képviseletét mindazoknak, akik már
évtizedek óta fáradnak, dolgoznak és áldoznak a magyar színházi kultúráért.
Ezt előre is hálásan megköszönve, maradunk
Budapest, 1938. június 18.""
Értelmesen érvelve felpuhítani, átalakítani törekszenek tehát a szigorításo¬
kat. Mindazonáltal 1938. július 28-i értekezletükön - egyre inkább érzé¬
kelve a szövetségüket fenyegető veszélyt - megbíznak két, a magánszínházi
szférával korábban kapcsolatban nem lévő, de befolyásosnak ítélt jogászt —
dr. Mezey Lajost és dr. Óvári Fodor Lajost - jogi lehetőségeik feltérképezés¬
ével. Abban bízva, hogy a jogi garanciák még működőképesek. Az értekezlet
résztvevői közül dr. Bródy Pál nyugtalanítónak tartja a sajtó és a közönség
részéről tapasztalható színházellenes hangulatot. Addig e fórumon szokatlan
módon óvatosságot tanácsol a darabok kiválasztásánál és a szereposztásánál.
Roboz, még meglepőbb módon, egyetért az öncenzúrával: , már kari érdekből
5 Uo.