Page 222 [222]
Színházi , átállítás" — a pesti magánszínházi mező önszabályozó... s 221
az aznapi előadás biztosítása érdekében esetleg percek alatt kell megfelelő
megoldást találni, mégpedig a színház társulatán kívül.
4. Nincs tisztázva a színház vállalkozó igazgatójának helyzete. A törvény
(2. paragrafus b. pont) »szinmiivészeti és filmmüveszeti ügykezelök«-röl in¬
tézkedik, ami alatt nyilván a színházak szerződtetett művészeti vezetőjét
kell érteni, mert a 2. paragrafus utolsó bekezdése azt mondja, hogy ilye¬
nekül »csak azt szabad alkalmazni«, aki a Kamara tagja. Ebből azt követ¬
keztetjiik, hogy a törvény, miként a gazdasági élet egyéb területein működő
vállalatoknál (8. paragrafus), úgy a színháznál is, a vállalkozó igazgató sze¬
mélyét különválasztja, mert hiszen ő alkalmazottnak nem tekinthető.
De egyébként is, a helyes színházvezetés, a rend és fegyelem érdekében
feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a színigazgatók, mint munkaadók ne
legyenek a munkavállalókkal egy testületben, ahol már csak elenyésző nu¬
merikus kisebbségük révén is, lehetetlen helyzetben lennének. Segíthetne itt
az a rendelkezés, hogy ha az igazgató egyébként kamarai tag is volna, úgy ez
a tagsága az igazgatói működésének tartama alatt szüneteltessék. Mivel az
állami színházak igazgatói és művészei is Kamara tagok lesznek, az ottani
fegyelem szempontjából is fontos ez a kérdés. A színháznyitási engedélyek
kiadásánál az arra illetékes hatóság (kultuszminisztérium, főváros, vidéki
városok vezetősége) amúgy is megvizsgálja a folyamodó személyi körülmé¬
nyeit, megbízhatóságát. A színháznyitási engedély feltételeiben mindazok
a szempontok is kiköthetők és biztosíthatók, amiket a hatóságok jónak és
szükségesnek tartanak, - minthogy ezt mindig meg is teszik.
5. A kamarai tagfelvétel kérdésénél tisztelettel kérjük annak a szempont¬
nak figyelembevételét, hogy amennyiben az illetők megfelelnek a tagság fel¬
tételeinek, elsősorban a színházak szerződtetett tagjai legyenek felveendők
a Kamara tagjai közé. Ezzel elkerülhető lenne az a lehetőség, hogy a szerző¬
dés nélkül maradt színészeknek a kamarai 2096-os arányszám terhére törté¬
nő felvétele a kombattáns, a színházak kötelékében működő tagok felvételét
akadályozza meg. Ugyanennél a kérdésnél bátrak vagyunk rámutatni arra,
hogy a színészet mindig szabad művészi pálya volt, ahol nem a diploma,
hanem elsősorban a tehetség dominált és tört utat magának. A snemzet
napszámosaix, a régi nagy színészek, de újabban is Jászai Mari, Blaha Luj¬
za, Újházy Ede, Hegedűs Gyula stb. nem is végeztek színiiskolát. Környey
Béláról tudjuk, hogy egyszerű iparossegéd volt, nem szólva Saljapinról, aki
zsákhordóból lett a világ egyik legelső énekművésze. Nem akarjuk lebecsül¬
ni az iskolai diplomát, de önmagában talán mégse ez döntse el a felvételt.
Amennyiben pedig a Kamara megalakulása előtti első tagfelvételt az ér¬
dekeltek végeznék, úgy ezt paritásos zsűri útján tartandók igazságosnak,
amiben a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete és a Budapesti Színigazgatók