OCR Output

206 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége

A BSZSZ-tisztikar mint elitcsoport

Hegedűs Tibor, a Vígszínház rendezője 1942-ben megjelent A színész, a szín¬
pad és a hangosfilm című kötetében a színigazgatói mesterséget is jellemezte.
Érzékeny téma volt ez akkoriban, hiszen a BSZSZ működése a Kamara 1939¬
es megalakulásával - legalábbis a nyilvánosság számára - megszűnt. Vég¬
rehajtó bizottságának a pesti teátrumokat a korábbi évtized(ek)ben irányító
tagjai a zsidótörvények korlátozásai miatt nem nyertek koncessziót. Hegedűs
e válsághelyzetben világít rá a színigazgatói lét összefonódó üzleti és alkotói
aspektusaira:

, Gyűlölt és kigúnyolt, dicsért és imádott, állandóan a sikert lesi. [...] győztes
vagy legyőzött, aszerint, hogy milyenek a bevételei. A Kritika előtt ül Ő...
jobbján az Esztétika, balján a Kereskedelem... De semmiféle mesterségben
nem olyan sokoldalú az ellentmondó lelki kettőzöttség, mint nála, aki: [...]
szükség szerint bankár vagy uzsorás, könnyelmű vagy fösvény, munkatársa¬
inak művészetkedvelő mecénása, de egyben könyvelője is, aki néha uzsora¬
kamatra ad előleget. Őt ráncigálja a Színészek Testülete, a Színpadi Szerzők
Egyesülete, az adóhivatal, a cenzúra, a tűzoltó, a rendőrség [...] A színigaz¬
gatás, ... ha jobban átgondoljuk, nem is mesterség, hanem elhivatottság!

Foglalkozása meghatározhatatlan! Nevelni se lehet rá embereket!"

Hegedűs figyelmezteti az ún. , keresztény átállítás" után Pesten koncessziót
nyert új színházvezetőket: , ha egy embert, aki színházat igazgat, nem érin¬
tett meg a színházművészet különös elhivatottsága [...] abból katasztrófa
származhatik, nemcsak az egyénre, de a színházra is, amit vezet, sőt az egész
drámai művészetre!" A továbbiakban egy olyan csoporttal foglalkozom,
melynek tagjait áthatotta a színházvezetés iránti szenvedély. A BSZSZ-tisz¬
tikar, ahogy az alábbi táblázatból is kitűnik, eléggé azonos személyi körből
rekrutálódott. (Már ez is táplálhatott irántuk ellenszenvet, például a Kamara
vezetősége irányából.)

; — Hegedűs Tibor: A színész, a színpad és a hangosfilm, Budapest, Hindy András Könyvkiadó, 1942, 147.
4. Uo., 148.