Oldal 188 [188]
Az „idegen nyelvü beszelöfilm” szerepe a pesti magänszinhäzak valsägäban « 187
Roboz Imre sok jót vár a külön színházi fórumtól. Kéri, hogy fogalmaz¬
tassanak meg a táviratok, és készíttessék el a memorandum.
Dr. Molnár Dezső: Szívesen szolgáltatom az adatokat, és kérjük meg
Harsányi Zsoltot a megfogalmazásra.
Harsányi Zsolt vállalja a memorandum megírását.
Hosszabb megbeszélés során kialakult a gr. Bethlenhez intézendő táv¬
irat fogalmazása, amelyet Harsányi Zsolt mindjárt szavakba foglal. Ennek
a szövegnek lényege kerül be a többi táviratba is.
Roboz Imre felveti egy társadalmi akció eszméjét. A kormányzóhoz
volna intézendő egy memorandum, amelyet a közélet kitűnőségei írnának
alá. Lehetne pld. száz előkelőséget megnyerni a memorandum aláírására.
(Élénk helyeslés.)
Harsányi Zsolt: A lapokat meg lehetne nyerni arra, hogy pld. jövő vasár¬
nap mind erről a témáról vezércikkezzenek. Élénk helyeslés.
Ezzel a tanácskozás véget ért.
Budapest, 1930. október 1."
Roboz végül meghatározó álláspontjára az jellemző, hogy egyfelől az üzleti
és politikai realitások figyelembevételére int, másfelől a hatalmi elit körei¬
től reméli a rendezést. Az is kitűnik, hogy Roboz mennyire reflektálatlanul
alkalmazza a kor keresztény nemzeti retorikáját. Tovább távolítaná az akci¬
ót a politikai demonstrációtól, visszakanyarodna a szimbolikus, a politikai
döntéshozókat megcélzó tiszteletteljes gesztusokhoz.
Ha annak okát keressük, miért volt Roboz annyira óvatos, és a hivata¬
lossaggal mindig kompromisszumkereső, két - a színigazgatók szövegeiben
nem reflektält - motívumot is feltételezhetünk. Egyfelől volt a korabeli Bu¬
dapestnek egy másik Roboz Imre nevű, politikai okok miatt többszörösen,
ráadásul 1925-1926-ban nagy visszhangot kiváltó perekben elítélt közsze¬
replője. E névazonosság bizonyára kellemetlen volt a Vígszínház igazgató¬
ja számára, hiszen életkorban is hasonlóak voltak. Az újságíró 1894-ben,
a színigazgató 1892-ben született. Összetéveszthetőségüket növelte kulturá¬
lis terepük hasonlósága: az újságíró Roboz irodalmi témájú könyveket publi¬
kált és színházkritikát írt." Nemcsak közéleti, és az újságíró szakmán belüli
vitákat, hanem egy A Roboz-fívérek negyedfél esztendős kálváriája című röp¬
irat megjelentetését is kiváltotta, hogy az újságíró Robozt 1926 májusában
tizenkét évi fegyházra ítélték izgatás, kormányzósértés és nemzetgyalázás
sajtóvétségei címén a kommün utáni jobboldali atrocitásokat taglaló cikkei
miatt. A nagy visszhangot kiváltó ügy ráadásul emlékeztethetett arra, hogy a
44 OSZK SZT lrattár BSZSZ iratai 215/2107.
® Azirodalom boudoirjaban (1916), Pesti színésznők (1917), Bródy Sándor és néhány színésznő (1918).