Oldal 188 [188]
OCR
Az „idegen nyelvü beszelöfilm” szerepe a pesti magänszinhäzak valsägäban « 187 Roboz Imre sok jót vár a külön színházi fórumtól. Kéri, hogy fogalmaztassanak meg a táviratok, és készíttessék el a memorandum. Dr. Molnár Dezső: Szívesen szolgáltatom az adatokat, és kérjük meg Harsányi Zsoltot a megfogalmazásra. Harsányi Zsolt vállalja a memorandum megírását. Hosszabb megbeszélés során kialakult a gr. Bethlenhez intézendő távirat fogalmazása, amelyet Harsányi Zsolt mindjárt szavakba foglal. Ennek a szövegnek lényege kerül be a többi táviratba is. Roboz Imre felveti egy társadalmi akció eszméjét. A kormányzóhoz volna intézendő egy memorandum, amelyet a közélet kitűnőségei írnának alá. Lehetne pld. száz előkelőséget megnyerni a memorandum aláírására. (Élénk helyeslés.) Harsányi Zsolt: A lapokat meg lehetne nyerni arra, hogy pld. jövő vasárnap mind erről a témáról vezércikkezzenek. Élénk helyeslés. Ezzel a tanácskozás véget ért. Budapest, 1930. október 1." Roboz végül meghatározó álláspontjára az jellemző, hogy egyfelől az üzleti és politikai realitások figyelembevételére int, másfelől a hatalmi elit köreitől reméli a rendezést. Az is kitűnik, hogy Roboz mennyire reflektálatlanul alkalmazza a kor keresztény nemzeti retorikáját. Tovább távolítaná az akciót a politikai demonstrációtól, visszakanyarodna a szimbolikus, a politikai döntéshozókat megcélzó tiszteletteljes gesztusokhoz. Ha annak okát keressük, miért volt Roboz annyira óvatos, és a hivatalossaggal mindig kompromisszumkereső, két - a színigazgatók szövegeiben nem reflektält - motívumot is feltételezhetünk. Egyfelől volt a korabeli Budapestnek egy másik Roboz Imre nevű, politikai okok miatt többszörösen, ráadásul 1925-1926-ban nagy visszhangot kiváltó perekben elítélt közszereplője. E névazonosság bizonyára kellemetlen volt a Vígszínház igazgatója számára, hiszen életkorban is hasonlóak voltak. Az újságíró 1894-ben, a színigazgató 1892-ben született. Összetéveszthetőségüket növelte kulturális terepük hasonlósága: az újságíró Roboz irodalmi témájú könyveket publikált és színházkritikát írt." Nemcsak közéleti, és az újságíró szakmán belüli vitákat, hanem egy A Roboz-fívérek negyedfél esztendős kálváriája című röpirat megjelentetését is kiváltotta, hogy az újságíró Robozt 1926 májusában tizenkét évi fegyházra ítélték izgatás, kormányzósértés és nemzetgyalázás sajtóvétségei címén a kommün utáni jobboldali atrocitásokat taglaló cikkei miatt. A nagy visszhangot kiváltó ügy ráadásul emlékeztethetett arra, hogy a 44 OSZK SZT lrattár BSZSZ iratai 215/2107. ® Azirodalom boudoirjaban (1916), Pesti színésznők (1917), Bródy Sándor és néhány színésznő (1918).
