Oldal 189 [189]
188 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége
BSZSZ-elnök és színigazgató Roboz Imre kommün alatt vállalt szerepe sem
volt jelentéktelen, hiszen az újjászervezett filmközpontban a gazdasági osz¬
tályt vezette."
A Kilences Bizottság újabb, Klebelsbergnek címzett október 14-i kérvé¬
nyének hangneme, Roboz instrukcióit követve már óvatosan számonkérő.
A színházak nyújtotta nemzeti kulturális szolgálatra hivatkozik: ,ha már
vállaljuk az itthoni általános szegénység ellen folytatott harcot, legalább
ne kelljen ráadásul az idegen nyelv és idegen tőke félelmes ereje ellen is
harcolnunk." Az írás őszintébb abban is, hogy rámutat: , hiba volna azon
bajok között, amelyekre lehetséges orvoslást is találni, az idegen nyelvű han¬
gosfilmek versenyét legelső helyre tenni." Heltai Jenő javaslatára jelzik, te¬
kintettel vannak a külpolitikai szempontokra is: , nem gondolunk tehát arra,
hogy az idegen nyelvű hangosfilmeket erőszakos intézkedések után teljesen
kitiltsák az ország területről." A kérvény a magánszínházakat a nemzeti és
fővárosi kultúra elismert intézményeiként, bérlőiket, igazgatóikat tekintélyes
kulturális/gazdasági tényezőkként kívánja láttatni.
A székesfőváros és a kormány oldaláról ellentmondó válaszok érkeznek.
Október 21-én Sipőcz Jenő polgármester az új adóösszeget megállapító hatá¬
rozatban elutasítja a vigalmi adó eltörlésére vonatkozó kérést." Klebelsberg
újra reményt nyújtó október 31-i levelében viszont azt írja: , a kérést maga¬
mévá téve a vigalmi adó eltörlése iránt Budapest-székesfőváros Tanácsához
újólagos leiratot intéztem." Ráadásul kinevezi dr. Fülei-Szántó Endre mi¬
niszteri osztálytanácsost központi színművészeti előadóvá, ami azt jelenti,
hogy lesz a magánszínházaknak is képviselete a kultuszminisztériumban.
A november 7-i BSZSZ-összes ülés jegyzőkönyvében utóbbit Roboz , már be¬
adványaink egyik eredményeként" tekinti. Klebelsberg támogatására hivat¬
kozva felülvizsgáltatná a polgármesterrel álláspontját."? Erre vonatkozó no¬
16 "A Markó-utcai járásbíróság épületében levő , filmközpontban" most nagy élénk és intenzív munka
folyik. Átszervezték az egész magyar filmszakmát, kezdve a filmtermelés bonyolult kérdéseiről a fil¬
mek forgalomba való hozataláig. Nehéz, emberfeletti munka volt az egész filmszakmát egy táborba
hozni, egy kézbe összpontosítani. De ami a burzsoá világban még gondolatban sem volt lehetséges,
azt a proletárállam erélye és fegyelmezettsége napok alatt megcsinálta. Paulik Béla politikai megbí¬
zottnak és munkatársainak éjjel-nappali munkájába került, míg ezt a nagy művet összehozták. [...)]
A filmszakma eddigi legfőbb vezetői a következő osztályokat vezetik: Korda Sándor a filmtermelési
osztályt, Roboz Imre a gazdasági osztályt, Radó István a szocializálási osztályt, Várnai István a pro¬
pagandaosztályt, Ágotai Béla a pedagógiai osztályt, Vajda László és Balogh Béla a művészeti ügye¬
ket, a felvételi üzemosztályt Balogh Béláné és Bátori Béla, a szcenikai osztályt pedig Farkas Jenő Jó¬
zsef. Lajta Andor: A magyar filmművészet reneszánsza. Színházi Élet, 8. évfolyam, 1919/15. 20.
#7 OSZKSZT lrattár BSZSZ iratai 215/2107.
Uo.
* Uo.
5. OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2075.
* Uo.
5 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2117.