Oldal 185 [185]
OCR
184 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége kell elérnünk. Találjanak rekompenzációt ott, ahol nagyobb a virulencia." Az azonban soha nem merül fel a BSZSZ ülésein, hogy a mozikban mekkora a ,virulencia”. À mozis szervezetekkel nem keresnek kapcsolatokat, nem tárgyalnak. A BSZSZ társadalmi nyilvánossághoz fordulására utal a szeptember 30.-ára, a Fészek Klubba hirdetett gyűlésről kiadott A színházak akciója az idegen nyelvii beszél6filmek ellen cimt komminiké.*° A szakmai nyilvánosság körein belül maradó rendezvényen a Budapesti Színészek Szövetségének ügyvezető elnöke, dr. Molnár Dezső a probléma megoldására meglepő módon a magyar hangosfilmgyártás megindítását javasolja. A multipozicionális funkciókkal bíró Molnár" ötlete, talán nem véletlenül, rímel a kormány törekvésére. Hiszen az a Filmalap létrehozásával, a Hunnia filmgyár megvásárlásával és technikai korszerűsítésével épp erre törekszik. Azonban Molnár és hozzá csatlakozva Földes Imre, a Színpadi Szerzők egyesületének képviselője felveti az idegen nyelvű filmek bemutatásának 1933-tól, illetve 1932-től bevezetendő tilalmát is. Roboz újra az üzleti és politikai realitások figyelembevételére int: ,Oly kormänyrendeletet nem kívánhatunk, amely egy iparágat egyszerűen tonkretegyen.”** Erezteti, hogy egy a pesti magánszínházi szféránál kiterjedtebb, a külföldi filmkölcsönző cégek révén tőkeerősebb iparág megtámadása nem kecsegtet sok sikerrel. A fogyasztóért versengő tömegkultúra-ágak békés egymás mellett élésének elkerülhetetlensége mellett érvel: , A filmgyártás másik érdek. A színházak a világért sem akarnak ennek útjába akadályokat gördíteni. Ellenkezőleg, elő akarják mozdítani a magyar filmgyártás megteremtését." Szerinte a gyűlésnek a színházak azonnali megsegítését kell kérnie, az eddiginél határozottabb hangon, a színház, illetve a film kormányon belüli patrónusai közti ellentétekre is rájátszva: , Beszélhetünk arról, hogy a kultuszminiszterhez menjünk és kérjük, hogy védjen meg a belügyminiszter ellen. Mindenesetre valami konkrétat kell mondani, a puszta tiltakozás nem ér el intézkedést." Scitovszky Béla belügyminiszter rendkívüli fontosságot tulajdonított a magyar nyelvű filmgyártás mielőbbi megindításának. 1930 nyarán, a Filmipari Alap vezetőivel együtt személyesen kísérte figyelemmel a Hunnia műtermében a hangosfilmgyártás megindítását célzó kísérleteket, majd szeptemberben , személyesen tárgyalt Berlinben a Tobis-Klang rendszerű hangos 5 Uo. 36 OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2107. 7 Dr. Molnär Dezsö a Filmipari Alap felügyelöbizottsägänak, &s az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottságnak is tagja volt. 1930 októberében a magyar színművészet fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Korábban a Corvin filmgyár és filmkereskedelmi r. t. ügyvezető igazgatója volt. 3 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2107. 3 Uo. *° Uo.
