Oldal 186 [186]
OCR
Az , idegen nyelvű beszélőfilm" szerepe a pesti magánszínházak válságában e 185 felvevőgép megvásárlásáról."" Dr. Molnár Dezső azt javasolja, kérjék egy a magánszínházakkal foglalkozó minisztériumi tisztviselő kinevezését, hiszen ,a belügyminisztériumban kitűnően szervezett ügyosztálya van a moziknak." A tüntetésnek indult demonstráció , eredménye" egy a miniszterelnökhöz intézett távirat lesz. Az érdekvédelmi törekvések iránya tehát továbbra is a politikai elit, akormányzó réteg: , A visszásságokat tudomására kell hoznunk g.r. Bethlen Istvan miniszterelndknek. »Felkialtasok: A kormanyzonak!« Az ő útján a kormányzónak. Meggyőződésem, hogy ezekről nem tud." Nem kanyarodott tehát ellenzéki irányba a polgári, értelmiségi középosztály tagjait tömörítő színházi szakma tiltakozása. Erre utal az alábbi jegyzőkönyv is, mely a filmügyben kiküldött vegyesbizottság ülésén készült 1930. október 1-én. Ritka alkalom, hogy beleláthatunk a színpadi szerző, színész és színigazgató szervezetek vezetőinek nem hivataa BSZSZ irattára számára készültek, nem valószínű, hogy az abban leírtakat lényegesen manipulálták volna. Érzékelhető a szövegből a döntéshozatal dinamikája, az eltérő érdekek megfogalmazásának stílusa, de a kompromiszszumra, megegyezésre való törekvés is a filmiparral. (Különösen tanulságos, ha ezt a tárgyalási stílust az 1945 utáni színházi szövetségi gyűlések jegyzőkönyveivel hasonlítjuk össze, melyek e kötet további fejezeteiben olvashatók.) ,Jelen vannak: A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete részéről Harsányi Zsolt és Földes Imre, a Budapesti Színészek Szövetsége részéről dr. Molnár Dezső, a Budapesti Színigazgatók Szövetsége részéről Roboz Imre, Lázár Ödön és dr. Komor Gyula ügyvezető igazgató. Harsányi Zsolt jelzi, hogy ha nem is lehetett jelen az előző napi nagy értekezleten, időközben minden részletet megtudott. Dr. Molnár Dezső rekapitulálja a történteket. Utal a mutatkozó, de csak látszólagos érdekellentétekre. A színházak tehermentesítést kívánnak. A magyar filmgyártás nem érdekli őket. Roboz Imre: Ezt nem mondtuk, hiszen Amerikában Shuberték, akik színigazgatók, nagy filmgyárat alapítanak. Másrészt filmesek színházakat létesítenek. Dr. Molnár Dezső: Minket elsősorban a magyar filmgyártás érdekel. Inkább hajlandók vagyunk a kollektív szerződésben nagyobb kedvezményeket adni. * Lajta Andor: A tizéves magyar hangosfilm 1931-1941. Budapest, Szerző Kiadäsa, 1942, 14. a OSZKSZT lrattár BSZSZ iratai 215/2105. #8 Uo.
