Oldal 185 [185]
OCR Output

184 s II. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége

kell elérnünk. Találjanak rekompenzációt ott, ahol nagyobb a virulencia."
Az azonban soha nem merül fel a BSZSZ ülésein, hogy a mozikban mekkora
a ,virulencia”. À mozis szervezetekkel nem keresnek kapcsolatokat, nem tár¬
gyalnak. A BSZSZ társadalmi nyilvánossághoz fordulására utal a szeptember
30.-ára, a Fészek Klubba hirdetett gyűlésről kiadott A színházak akciója az
idegen nyelvii beszél6filmek ellen cimt komminiké.*°

A szakmai nyilvánosság körein belül maradó rendezvényen a Budapes¬
ti Színészek Szövetségének ügyvezető elnöke, dr. Molnár Dezső a probléma
megoldására meglepő módon a magyar hangosfilmgyártás megindítását
javasolja. A multipozicionális funkciókkal bíró Molnár" ötlete, talán nem
véletlenül, rímel a kormány törekvésére. Hiszen az a Filmalap létrehozásával,
a Hunnia filmgyár megvásárlásával és technikai korszerűsítésével épp erre
törekszik. Azonban Molnár és hozzá csatlakozva Földes Imre, a Színpadi
Szerzők egyesületének képviselője felveti az idegen nyelvű filmek bemutatá¬
sának 1933-tól, illetve 1932-től bevezetendő tilalmát is. Roboz újra az üzleti
és politikai realitások figyelembevételére int: ,Oly kormänyrendeletet nem
kívánhatunk, amely egy iparágat egyszerűen tonkretegyen.”** Erezteti, hogy
egy a pesti magánszínházi szféránál kiterjedtebb, a külföldi filmkölcsönző
cégek révén tőkeerősebb iparág megtámadása nem kecsegtet sok sikerrel.
A fogyasztóért versengő tömegkultúra-ágak békés egymás mellett élésének
elkerülhetetlensége mellett érvel: , A filmgyártás másik érdek. A színházak
a világért sem akarnak ennek útjába akadályokat gördíteni. Ellenkezőleg, elő
akarják mozdítani a magyar filmgyártás megteremtését." Szerinte a gyű¬
lésnek a színházak azonnali megsegítését kell kérnie, az eddiginél határo¬
zottabb hangon, a színház, illetve a film kormányon belüli patrónusai közti
ellentétekre is rájátszva: , Beszélhetünk arról, hogy a kultuszminiszterhez
menjünk és kérjük, hogy védjen meg a belügyminiszter ellen. Mindenesetre
valami konkrétat kell mondani, a puszta tiltakozás nem ér el intézkedést."
Scitovszky Béla belügyminiszter rendkívüli fontosságot tulajdonított a ma¬
gyar nyelvű filmgyártás mielőbbi megindításának. 1930 nyarán, a Filmipari
Alap vezetőivel együtt személyesen kísérte figyelemmel a Hunnia műter¬
mében a hangosfilmgyártás megindítását célzó kísérleteket, majd szeptem¬
berben , személyesen tárgyalt Berlinben a Tobis-Klang rendszerű hangos

5 Uo.

36 OSZK SZT Irattár BSZSZ iratai 215/2107.

7 Dr. Molnär Dezsö a Filmipari Alap felügyelöbizottsägänak, &s az Országos Mozgóképvizsgáló Bi¬
zottságnak is tagja volt. 1930 októberében a magyar színművészet fejlesztése körül szerzett érde¬
mei elismeréséül magyar királyi kormányfőtanácsosi címet kapott. Korábban a Corvin filmgyár és
filmkereskedelmi r. t. ügyvezető igazgatója volt.

3 OSZK SZT Irattar BSZSZ iratai 215/2107.

3 Uo.

*° Uo.