Seite 110 [110]
Roboz Imre és a Vígszínház nemzetközi kapcsolatrendszere... s 109
ja révén megalapozódott - vezető helye a pesti magánszínházi szektorban.
Vizsgálandó az is, hogy miként módosították a nemzetközi színház- és film¬
ipar kapcsolatformáit az 1930-1940-es évek egyre kevésbé szabadverseny¬
barát bel- és külpolitikai fejleményei. Forrásom a Vígszínháznak az Országos
Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára irattárában található, csak krono¬
logikusan rendezett anyagából Roboz Imre vezérigazgató külföldön működő
üzleti partnereivel folytatott levelezése." Roboz, aki pályáját a Projectograph
Rt. filmkölcsönző és -gyártó vállalatnál kezdte, 1920-tól volt a legtekinté¬
lyesebb fővárosi magánszínház, a Vígszínház vezérigazgatója. Pozíciója mai
szóval menedzser-igazgatóként írható le. 1931-től 1940 szeptemberéig a pesti
magánszínházak érdekvédelmi- és lobbiszervezetének, a Budapesti Színigaz¬
gatók Szövetségének elnökeként is igen aktívan tevékenykedett.
Ez nem csak szimbolikus funkció volt. A szövetség iratanyaga arról tanús¬
kodik, hogy a színigazgatók - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal,
a Belügyminiszteriummal, vagy a föväros vezetőivel folytatott - tárgyalásain
általában a Roboz által, de mindig konszenzussal kialakított álláspont érvé¬
nyesült. Azonban nem csak a hazai multipozicionális elit tagja és a színházi
ipar egyik legtekintélyesebb figurája volt. Meghatározó volt szerepe a Pest¬
New York-Berlin-Párizs közt bonyolódó színházi és filmipari kulturális
transzferek koordinálásában is." Gyakran általa jutottak magyar színpadi
szerzők amerikai filmipari megbízásokhoz. Több évtizedes tevékenysége
nemcsak a cél (elsősorban az USA), hanem a forrás (magyar) kultúrára is
hatott, hiszen a filmvilág elitjétől hozzá eljutó bennfentes információk a Vig¬
színház repertoárpolitikáját is befolyásolták. Üzleti levelezése rávilágíthat
arra is, mely személyiségjegyei tették Robozt egyaránt elfogadottá külföldi
üzleti és hazai szakmai partnerei, illetve a magyar hivatalosságok (miniszté¬
riumok, főváros vezetése) számára.
Roboz és a Berlinben, Párizsban, végül Londonban működő Somló Jó¬
zsef, illetve Roboz és a Párizsban, majd Londonban tevékenykedő amerikai
Frank Farley közti levelezésre koncentrálok. Azt is vizsgálom, miként mó¬
dosította a nemzetközi színházi- és filmes kereskedelem gyakorlatformáit a
Magyarországon erőteljesebben 1931 nyarától érzékelhető gazdasági válság,
illetve milyen akadályokat jelentettek 1933 után a berlini, párizsi, végül a
New York-i partnerek pozícióit is befolyásoló politikai hatások. E téma a Víg¬
Mivel Roboz Imre nem igazán tudott angolul, a levelek a Vígszínház anyagában gyakran két nyelven
maradtak fenn. Amennyiben csak az angol verzió állt rendelkezésemre, azt saját fordításban idé¬
zem.
° ,A kulturális transzfer kifejezés több különböző nemzeti tér, illetve közös összetevőik egyszerre
történő elemzésének szándékát jelöli. [...] A kulturális transzfer ellentétes a homogén formák feltá¬
rásának szentelt, egységekre összpontosító társadalomtudományokkal." - Espagne, Michel: A fran¬
cia-német kulturális transzferek. Aetas, 19. évfolyam, 2004/3-4. 254.