Page 59 [59]
58 e I. A globális színházi hálózatok pesti leányvállalata
um és a hozzátartozó egyéb épületek átalakítási terveinek ismertetése címet
viselő irat. Eszerint: , A színpad süllyesztőkkel és mindazon színpadi felsze¬
reléssel látandó el, amelyet egy modern operette (sic!) színpad megkíván, és
amelyeket a hatóság is előír." Kiviláglik a tervezett színház kereskedelmi
jellege: ,más színházaknál a férőhelyek számának tekintélyes részét az eme¬
leti, erkély és karzatülések képezik, míg itt mondhatni az összes ülőhelyek
elökelöbbek &s igy drägäbb helyärakkal ertekesithetök.”'?
1921. december 9-i dátumú a Fővárosi Színház Részvénytársaság Vágó
László és Málnai Béla építészekkel kötött szerződése. Az orfeum átépítési és
berendezési költségeit összesen 6.600.000 koronára becsülték. Ennyit kellett
Blumenthalnak pesti bérleményébe invesztálnia. Emellett az épülettulajdo¬
nossal kötött szerződés is jelentős és folyamatos fizetési kötelezettségeket
tartalmazott. Az 1921. szeptember 14-i dátumú, a Folyószámla Leszámítoló
Bank Részvénytársaság és a bejegyzés alatt álló Fővárosi Színház Részvény¬
társaság közti bérleti szerződés szerint az , ingatlankomplexum, továbbá az
ingóságok használatának díja és ellenértéke olyképp állapíttatik meg, hogy
a bérbeadó a Fővárosi Orfeum napi belépődíjaiból eredő jegybevételnek a vi¬
galmi adó levonása után fennmaradó 1096, azaz tíz százalékát kapja". " Az
épület részét alkotó Mascotte helyiségeit a bérlő albérletbe adhatta, de a bér¬
beadót az albérlet összegének 1096-a is megillette. Az átépítési és színháznyi¬
tási engedélyek megszerzése a vártnál sokkal nehézkesebb volt. Elsősorban
a fővárosi politikában akkor döntő szerepű Keresztény Községi Párt (Wolff¬
párt) ellenállása miatt, mely nem akart külföldi tőkeérdekeltségnek teret
adni. Az engedélyt végül csak a belügyminisztérium rendeletére adta meg
a főváros törvényhatósági bizottsága és a színházvizsgáló bizottság, másfél
éves ellenállást követően. A korabeli sajtó egy részében felháborodást keltett
az a lehetőség, hogy egy külföldi rendelkezzen két pesti magánszínház prog¬
ramja és iránya felett. A kérdés az országgyűlésben is napirendre került."
un A Fővárosi Orfeum és a hozzátartozó egyéb épületek átalakítási terveinek ismertetése, és azok hoz¬
závetőleges költségeinek összeállítása, 1921. szeptember 24., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374.
» Uo.
8 Folyészamla Leszamitoldé bank Részvénytársaság és a Fővárosi Színház Részvénytársaság közti bér¬
leti szerződés, 1921. szeptember 14., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374.
u Erdekelt engem, hogy ez a Ben Blumenthal amerikai polgár, aki most már Budapesten a két leg¬
nagyobb színházi intézménynek tulajdonosa [...] hogyan alakította meg a részvénytársaság igaz¬
gatóságát. Megszereztem ezt a jegyzéket és kerestem, hogy kik vannak benn az igazgatóságban,
hogy ott a magyar kultúrának őrei tényleg megtalálhatók-e. Az igazgatósági tagok azonban: Ro¬
boz Imre, Szabolcs, Jób Dániel, Heltai Jenő, Tapolczai Dezső, Viszter, Varga, Ferenczi Frigyes, Vin¬
cze Sándor, Kossovitz, tehát egyetlenegy sincs közöttük keresztény ember." Kiss Menyhért felszó¬
lalása az 1923. január 11-i nemzetgyűlési ülésen. Nemzetgyűlési Napló. A nemzetgyűlés 82. ülése
1923. évi január hó 11-én, csütörtökön, 190. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_KN¬
1922_08/?pg=196&layout=s&query=Blumenthal (utolsö letöltes: 2021. 04. 19.).