Page 58 [58]
Transznacionális hatások a Fővárosi Operettszínház korai korszakában... e 57
látom ebben egy régi óhajomnak, mert hiszen ennél a kombinációnál sze¬
rény csekélységemnek is volna némi szerepe. [...] Arra kér tehát Ben általam
téged, légy kegyes Pickékkel beszélni és kb. fixírozni azokat a feltételeket,
amelyek mellett a tranzakció megcsinálható. [...] A jó fiú olyan komoly ref¬
lektáns, hogy legalább egyet megérdemel: őszinte választ arra, megcsinálha¬
»9
tó-e és milyen minimális feltételekkel?
A háború és a Tanácsköztársaság után újraéledő pesti magánszínházi szektor
és az agresszíven terjeszkedő amerikai film- és színházi ipar közti első számú
közvetítő tehát a fiatal és agilis Roboz Imre volt. Roboz - a Projectograph¬
tulajdonos Ungerleider Mór unokaöccseként - a nemzetközi filmkereske¬
delemben korán vezetői gyakorlatot szerzett. Mielőtt 1920-ban a tulajdonos
Blumenthal a Vígszínház vezérigazgatói székébe ültette, Roboz működött
a Nordisk Films Co. képviselőjeként, majd 1914-től igazgatóként a Projectog¬
raph Mozgofénykép- és Gepgyär Rt.-ben, 1915-töl az Apollö Moziban, 1918¬
tól pedig az Apollö Szinpadon. Blumenthalt, nyilatkozata szerint, a nema¬
filmes kereskedelemhez kapcsolódó korszakából ismerte. , Barátságunk még
a háború előtti időkből datálódik, amikor is intenzív üzleti összeköttetésben
állottunk az ő filmgyári relációiból kifolyóan. Mi hoztuk az első amerikai fil¬
meket Budapestre és innen van az ösmeretségünk és későbbi barátságunk."
Roboz levelének stílusából úgy tűnhetett, mintha Blumenthalt magával
egyenrangúként kezelné. Valójában, Roboz haláláig tartó munkakapcsola¬
tukban Blumenthal biztosította a színházcsináláshoz szükséges tőkét, Roboz
pedig a helyi közeg ismeretét, az üzleti és hatalmi elitig ívelő kapcsolatrend¬
szert, a nagy munkabírást, a jó szervező- és az óvatosan rámenős tárgyaló¬
készséget.
Ha a Fővárosi Operettszínház megnyitásához vezető, elsősorban a politi¬
kai ellenállás miatt nehéz folyamatot vizsgáljuk, az akadályok legyőzésében
elsődleges a Roboz Imre által alapított, a budapesti törvényszéknél a keres¬
kedelmi társas cégek jegyzékébe 1921. szeptember 29-én bejegyzett Fővárosi
Színház Részvénytársaság szerepe. Blumenthal neve fel sem tűnik azokban
a kérvényekben és fellebbezésekben, melyek annak érdekében íródtak, hogy
Blumenthal a Folyószámla Leszámítoló Bank Részvénytársaságtól tíz évre
kibérelt orfeumépületet operettszínházzá átépíttethesse és a színháznyitás¬
hoz szükséges engedélyeket megkapja. Robozék optimizmusára és tőkeerejé¬
re utal, hogy már a Fővárosi Színház Részvénytársaság alapítási tervezetének
beadása előtt leveleztek az építésszel az átépítés ügyében. Így Vágó László és
Málnai Béla munkájaként 1921. szeptember 24-re elkészült a Fővárosi Orfe¬
9 Roboz Imre levele Kovacs Jenének, 1920. augusztus 22., OSZK SZT Irattár Vígszínház iratai 374.
1. N. N.: Nem lesz mozi a Vígszínházban, 8 Órai Újság, VI. évfolyam, 15. szám, 1920. október 15. 5.