Page 149 [149]
OCR
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA Az idézett interjúkból úgy tűnik, hogy az ideális egyházi vezetői stílus a demokratikus stílus felhatalmazó formáin túl , testvéri" viszonyt is jelent." Az egyházi szociális mező hatalmi dimenziója Az egyházban valljuk, hogy az Isten országa nem e világból valo. (Fil 3,20) Ugyanakkor az ember , második természete""" a rendszer, amiben él és mozog, és az emberi szervezetekre jellemző működés alól az egyház sem kivétel. Az intézményekhez való kötődés nagymértékben meghatározza az identitásunkat, és az önértékelésünket."" Ezek a miliők saját , játékszabályokkal" bírnak, meghatározzák a benne lévők viselkedési, gondolkodási, öltözködési szokásait, s egyben egyfajta életfilozófiát is közvetítenek." Társadalmi státuszunkat nemcsak az határozza meg, hogy milyen környéken élünk, kikkel barátkozunk, hanem az is, hogy mit tartunk értéknek."" Schulze megállapítása szerint univerzális, minden miliőre egyformán kiterjedő norma- és értékrendszer nem létezik. Az életterek mint sajátos miliők , szociokulturális gravitációs térként "9" működnek, melyek az életstílus, a képzettség és az életkor függvényében homogén egységet alkotva jönnek létre. Épp ezért Leitner identitás helyett inkább identifikációról beszél. Az adott társadalmi miliőnek úgynevezett , ikonográfiai kánonja" van, amely viselkedési normákat határoz meg, standardizált szerepeket kínál az emberek szamara.* Mint minden szervezet életében, ebben a szervezetben is nagyon fontos szerep jut a belső mentális térképeknek, hogy a szervezeti, formális viszonyok mellett informálisan ki hol van a többiekhez és a vezetőhöz képest." Ennek a „belsö pozicionäläsnak” a peldäi jelennek meg a következő idézett mondatok szöhasznälatäban is: Tekintelyenel meg szerethetösegenel fogva sokkal beägyazottabb a lelkeszek között, mint mondjuk en. (12/38) 403 Gulyds — Koncz — Lazar - Siba: A vezetett vezetö, 177-189. 104 J. Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete, Budapest, ELTE, 1985. 105 Csepeli György: A szervezkedő ember — A szervezeti élet szociálpszichológiája, Budapest, Orisis, 2003, 349. 106 Hámori Ádám: Nemzeti identitás — európai identitás — keresztyén identitás, in Bóna Zoltán (szerk.): Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 23., Budapest, MEÖT, 2013/1, 42—63. 107 Schulze: Die Erlebnisgesellschaft. 408 Uo., 423. #® H. Leitner: Lebenslauf und Identität - Die kulturelle Konstruktion von Zeit in der Biographie, Frankfurt am Main, New York, Campus Verlag, 1982, 74. “10 J. Bruner: Acts of Meaning, Cambridge, Harvard University Press, 1990, 91. 148
