Oldal 149 [149]
A LELKÉSZKUTATÁS BEMUTATÁSA
Az idézett interjúkból úgy tűnik, hogy az ideális egyházi vezetői stílus a demok¬
ratikus stílus felhatalmazó formáin túl , testvéri" viszonyt is jelent."
Az egyházi szociális mező hatalmi dimenziója
Az egyházban valljuk, hogy az Isten országa nem e világból valo. (Fil 3,20) Ugyan¬
akkor az ember , második természete""" a rendszer, amiben él és mozog, és az
emberi szervezetekre jellemző működés alól az egyház sem kivétel. Az intézmé¬
nyekhez való kötődés nagymértékben meghatározza az identitásunkat, és az ön¬
értékelésünket."" Ezek a miliők saját , játékszabályokkal" bírnak, meghatározzák
a benne lévők viselkedési, gondolkodási, öltözködési szokásait, s egyben egyfajta
életfilozófiát is közvetítenek." Társadalmi státuszunkat nemcsak az határozza
meg, hogy milyen környéken élünk, kikkel barátkozunk, hanem az is, hogy mit
tartunk értéknek."" Schulze megállapítása szerint univerzális, minden mi¬
liőre egyformán kiterjedő norma- és értékrendszer nem létezik. Az életterek
mint sajátos miliők , szociokulturális gravitációs térként "9" működnek, melyek
az életstílus, a képzettség és az életkor függvényében homogén egységet alkotva
jönnek létre. Épp ezért Leitner identitás helyett inkább identifikációról beszél.
Az adott társadalmi miliőnek úgynevezett , ikonográfiai kánonja" van, amely
viselkedési normákat határoz meg, standardizált szerepeket kínál az emberek
szamara.* Mint minden szervezet életében, ebben a szervezetben is nagyon
fontos szerep jut a belső mentális térképeknek, hogy a szervezeti, formális viszo¬
nyok mellett informálisan ki hol van a többiekhez és a vezetőhöz képest." Ennek
a „belsö pozicionäläsnak” a peldäi jelennek meg a következő idézett mondatok
szöhasznälatäban is:
Tekintelyenel meg szerethetösegenel fogva sokkal beägyazottabb a lelkeszek között,
mint mondjuk en. (12/38)
403 Gulyds — Koncz — Lazar - Siba: A vezetett vezetö, 177-189.
104 J. Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete, Budapest, ELTE, 1985.
105 Csepeli György: A szervezkedő ember — A szervezeti élet szociálpszichológiája, Budapest, Orisis,
2003, 349.
106 Hámori Ádám: Nemzeti identitás — európai identitás — keresztyén identitás, in Bóna Zoltán
(szerk.): Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 23., Budapest, MEÖT, 2013/1, 42—63.
107 Schulze: Die Erlebnisgesellschaft.
408 Uo., 423.
#® H. Leitner: Lebenslauf und Identität - Die kulturelle Konstruktion von Zeit in der Biographie,
Frankfurt am Main, New York, Campus Verlag, 1982, 74.
“10 J. Bruner: Acts of Meaning, Cambridge, Harvard University Press, 1990, 91.
148