A TEOLÓGIAI KÉPZÉS ÉVEI — FELKÉSZÜLÉS A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA
Egyetemi diákként a felnőttkor küszöbén
A családi fészek elhagyása a legtöbb teológus esetében egybe esik az egyetemi
évekkel. Levinson szerint ez az életszakasz egyfajta átmenet a felnőttkorba, ami¬
kor a fiatalok kialakítják saját életüket olyan területeken, mint a párvávalasztás,
az első munkahely, a családalapítás.?? Ebben a szakaszban az ember önálló útra
indul, függetlenségének megteremtésére törekszik. A fiatalnak szüksége van
az eltávolodásra ahhoz, hogy identitása megszilárdulhasson. Erről az időszakról
elmondható, hogy ambivalens a viszony a szülői házzal, de a felnőtt élettel is.
Még otthon van a szülői házban, de már elszakadt onnan; már belépett a felnőtt
életbe, de még nem teljesen önálló." Erikson az identitáskrízist leginkább a ser¬
dülőkor kihívásának látja, és szerinte ezt a kora ifúkort elsősorban az intimitás
és integritás kérdései határozzák meg.?"" Serdülőkorban elindul a fiatal egy úton,
viszont 20—30 éves kora között sok olyan további döntést kell meghoznia, ame¬
lyek az identitását alapvetően meghatározzák. A serdülőkori identitáskrízisre
talált válaszok után az elköteleződés, a megtalált úton való járás első lépései
mozgalmassá teszik ezt az időszakot nemcsak a külső történések, hanem a bel¬
ső viszonyulások, világnézet stb. tekintetében is. A hitfeljődés szempontjából
az ifjúkor egyik kulcsfogalma az elhívással kapcsolatos egyéni vízió (vocation
dream) megelese.’®
Addig világi iskolába jártam, akkor az volt nekem az álmom, hogy bejövök a teológiára,
és itt lesznek a kiválasztottak, akik tényleg elkötelezettek Isten szolgálatára. Teljes
mély megdöbbenés ért, hogy nagyon sokan vannak, akik csak úgy itt vannak. (16/23)
Sokszor tényleg ez volt, hogy valakik inkább [...] szerettek volna kis Cseri Kálmánok
lenni, de hogy ez nem sikerült senkinek sem. Szóval, hogy amikor én elkezdek Cseri
Kálmán lenni, és úgy csinálok, mintha ő lennék, de nem azért, hogy úgy képmutató
vagyok, vagy át akarok bárkit is verni. Nem, mert ez egy pozitív példa, hogy az szeret¬
nék lenni, de nem az vagyok. Na tehát ugye [név] ők ketten voltak, akik tovább lendí¬
tettek és elindítottak azon, hogy elmélyüljek, hogy érdemes teológiával foglalkozni,
a rendszeres teológiával foglalkozni. (6/16)
Levinson: The Seasons of a Woman's Life, 18.
Uo., 25.
264 E. H. Erikson: Identity — Youth & Crisis, London, Faber, 1968, 135.
265 J, W. Fowler: Becoming Adult — Becoming Christian — Adult Development and Christian Faith,
Fan Francsico, Jossey-Bass, 2000, 117.