Seite 24 [24]
2.3 SZÖVEGSZÓ, SZÓALAK, SZÓTÁRI SZÓ
között vagy írásjelek között található. A magyar értelmező típusú szótá¬
rakban a szótári címszavak legtöbbször ilyen ortográfiai egységek. Ebben
az értelemben szónak tekinthetők az alábbi szavak (valójában különböző
szóalakok): pl. ház, házak, házat, vajaskifli. A szótári címszavak eseté¬
ben a ragoktól megfosztott egytagú és többtagú - de egybeírt — összetett
szavakat veszik fel címszavakként, pl. ház, vajaskifli.
2) Szemantikai szempontból lexikai szó (lexéma) minden olyan egy¬
tagú vagy több tagból álló nyelvi egység, melynek önálló jelentése van
és jelentése nem vezethető le alkotóelemeinek a jelentéséből. Lexikai
szó minden lexikalizálódott alakzat, függetlenül attól, hogy egyetlen
szótövet tartalmaz-e, vagy többet. Lexéma lehet tehát egy tőszó, egy
képzett szó, egy összetett szó, egy szószerkezet (frazeológiai egység, idi¬
óma) vagy mondat (lásd Kiefer 1998: 189). Kenesei (2000: 76—91) — mivel
valójában jelentéstani egységről van szó - lexikai-szemantikai szö-nak
nevezi a lexikai szót. Ebben az értelemben lexikai szónak tekinthetők
pl. az alábbiak: fut, kétszínnyomtatás, kettős működésű kétfokozatú szi¬
vattyú, A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát.
Szende Tamás A jelentés alapvonalai című művében a szót úgy fogja
fel, mint fogalmi kategóriák reprezentációját, és egy lexéma jelentését
„elemi jelentes”-nek nevezi: „Azoknak a nyelvi jeleknek az állományá¬
ét, amelyek -— durván szólva — gyakorlati szótáraink önálló tételeiként,
szócikkeiként jelennek meg" (Szende 1996: 43). Álláspontja szerint a szó
fogalmának körülhatárolásakor mindig előrevetítjük a szó szemantikai
vonatkozását is. Szende szerint a szó azért áll az érdeklődés középpontjá¬
ban, mert , jelentésében homogén, és nagyon markáns hangtani-alaktani
jellemzői vannak", továbbá , az összetett jelentésegységek felépítésének
szerkezetében a szó tartópillér" (Szende 1996: 59).
2.3 SZÖVEGSZÓ, SZÓALAK, SZÓTÁRI SZÓ
Ma már közismert, hogy a szó megnevezés legalább három különböző
dolgot jelöl: szövegszót, szóalakot, szótári szót. Ebben az összefoglalóban
Antal László (1959), Papp Ferenc (2006/1974), Zsemlyei János (2002) és
Szirmai Mónika (2005) írásait veszem alapul. E szerzők egészen más ol¬
dalról közelítik meg a szó fogalmát, gyakran másképp is nevezik az egyes
+ 23°