Seite 23 [23]
2. A LEXIKOLÓGIA ALAPFOGALMAI
Apreszjan (1971: 17), példaként hozza erre a főnevek kicsinyítő képzőjét,
vagy a melléknevek fokozására szolgáló szuffixumokat. Pontos megha¬
tározás híján a szó grammatikai formáinak meghatározására szolgáló
kritériumok megállapítása is nehézségekbe ütközik, ezért végeredmény¬
ben a szó grammatikai formáinak a megállapításához ismerni kell annak
jelentését. A jelentés fogalma azonban nem elég pontosan meghatározott
ahhoz, hogy azonosító kritériumként lehessen használni. Mindebből
következik, hogy a szó általános, univerzális meghatározása nem lehet
kielégítő. Emiatt számos nyelvész egy általa meghatározónak tartott
szempontból határozza meg, hogy mi a szó, és ezt a szempontot tekinti
a szó alapvető ismérvének. Az értelmezéshez leggyakrabban az alábbia¬
kat veszik figyelembe: ,,1. a hangsúly egyedien egységes voltát (fonetikai
ismérv), 2. a szónak a mondatra való potenciális visszavezethetőségét
(szintaktikai ismérv), 3. a szó oszthatatlanságát vagy egységbe-formált¬
ságát (morfológiai jellemző)" (Apreszjan 1971: 18). Apreszjan — végered¬
ményben - terminológiai problémaként írja le a szófogalom problémáját,
és — mint írja — , az alapvető nyelvészeti fogalmak pontatlansága egyenes
és elkerülhetetlen következménye annak a ténynek, hogy végső soron
szemantikai alapon határozták meg ezeket a fogalmakat", és hogy , az ún.
"szemantikai kritérium tisztán intuitív, mivel a hagyományos nyelvészet¬
ben a jelentésnek nincs teljes, formális leírása" (Apreszjan 1971: 20—21).
A szó fogalma a mai nyelvészeti szakirodalomban
Ma már elfogadott tény, hogy a szó fogalma nem univerzális — külön¬
böző nyelvekben, illetve a nyelvészet különböző ágaiban mást és mást
értenek a szó fogalmán; lényegében többféle értelme, értelmezése el¬
fogadott. Kiefer Ferenc (1998) az Új magyar nyelvtan-ban és Kenesei
István (2000) a Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia kötetében
négyféle szómeghatározást ismertet részletesen (morfológiai, fonológiai,
szintaktikai, lexikai szó), más szakirodalmakban az ortográfiai (helyes¬
írási vagy tipográfiai) szó is megjelenik. A különféle szódefiníciók közül
a lexikológia és lexikográfia területén a két legfontosabb az ortográfiai
szó és a lexikai szó elkülönítése és meghatározása.
1) Ortográfiai értelemben (és a számítógépes nyelvészet szempont¬
jából is) ortográfiai szó-nak tekinthető minden olyan nyelvi egység,
amelyet egybe írunk (egyetlen szóként kezelünk), általában két szóköz
+ 29e