A 2000-es évek elején a VIII. kerület lokális, roma identitásképződésének
meghatározó színterei voltak azok az etnikai fesztiválok, amelyek, hason¬
lóan az előző fejezetben vizsgált kulturális reprezentációs gyakorlatokhoz,
efemer jelenlétükkel igazolták a liminális terek szubverzív jellegét. Az elmúlt
évtizedek globalizációra és radikális urbanizációra fókuszáló értelmezési ke¬
retében a kulturális fesztiváloknak kiemelkedő szerepük lett, kedvező gaz¬
dasági és társadalmi hatásuknak köszönhetően a kortárs városmarketing és
imázsképzés egyik fő elemét jelentik. A , felhajtás földrajzának" is nevezett
fesztiválok a társadalomtudományos diskurzusban olyan társadalmi straté¬
giának tűnnek, amelyek a kortárs köztereken gyakorta átélt bizonytalanság,
elidegenedés ellen veszik fel a harcot." A rendszerváltás óta Budapesten és
azon belül a Józsefvárosban is, számtalan kulturális fesztivált rendeztek, ezek
közül azonban csak néhány évig voltak jelen azok az etnikai fesztivál címké¬
je alatt vizsgálható példák, amelyek immanens módon illusztrálták a városi
emlékezet, a kulturális-rituális látványosság és a józsefvárosi roma kisebbség
komplex viszonyát.
A nagyvárosokban megrendezett etnikai fesztiválokról szóló bőséges
szakirodalom nagyrészt amerikai példákon alapul, azon belül is jellemzően
az Észak-Amerikában élő bevándorló kisebbségek etnikus rendezvényeinek
vizsgálatára korlátozódik. Ennek a földrajzi meghatározottságnak az okát
kereshetjük abban, hogy az amerikai kultúrában alapvetően fontos szerepet
játszanak az utcabálok, felvonulások, fesztiválok, a nagy nyilvánosság előtt
zajló események; illetve az amerikai nemzet mozaikszerű, szimbolikusan
konstruált képében, melyben a különböző etnikai, vallási, regionális vagy
más kisebbségi csoportok - vernakuláris kultúrájukat kifejezve - olyan
szimbolikus terekbe pozícionálják magukat, mint amilyen például egy folk-,
vagy etnikai fesztivál." Az etnikai fesztiválokról született írások leginkább
a kultúra kommodifikációja, a hobsbawni értelemben vett kitalált hagyomá¬
nyok, illetve az ezzel összefüggésben meglévő vagy megkonstruált autenti¬
citás mentén elemzik az egyes rendezvényeket, ezek a fogalmak pedig a szó
168 McClinchey, Kelley A. 2008: Urban Ethnic Festivals. Neighborhoods, and the Multiple Realities of
Marketing Place. Journal of Travel & Tourism Marketing. 25:3-4. 251.
49 Bauman, Richard, Sawin, Patricia 1991: The Politics of Participation in Folklife Festivals. In Ivan
Karp - Steven D. Lavine (eds.): Exhibiting Cultures. The Poetics and Politics of Museum Display. Smi¬
thsonian Institution Press. 289.