Seite 164 [164]
Nyöcker-reprezentäciök « 163
a turista-közönseg szamära jön létre, így nincs szimulákrum, ahogy nincs
eredeti sem. A szerző olyan példákat hoz fel művében, mint az amerikai New
Salemben található Lincoln Site, vagy az izraeli Masada, Heródes Holt-ten¬
ger mellé épített erődje; vagyis olyan szimbolikus, nem passzív helyek, ame¬
lyek egy bizonyos, kapott jelentés nyomán különféle narratívákat építettek
fel, párbeszédet indítottak a látogatókkal. A megkonstruált történet nélkül
a boszorkányüldözésről híres amerikai Salem is csupán egy , préri" lett vol¬
na; így ezek a helyek, a határzónák arra is figyelmeztetnek, milyen veszélyes
lehet egy fizikai térnek csupán egy, homogenizáló, statikus és ahistorikus
jelentést tulajdonítani. Ahogy Turnernél a liminalitásban a társadalom egy
csoportja a rítusképzés során átalakítja szerepeit, úgy Brunernél a turizmus
során megvalósuló találkozások hasonlítanak színházi előadáshoz, ebben
a kontextusban pedig minden performatív aktus új, az előadás folyamatosan
változik.
A Beyond Budapest túrái során a Tavaszmező utcai lakás liminális hely¬
zeteket előidéző határzóna volt, vagyis egy örökké változó, újra és újra más
interpretációkat felvevő átmeneti tér. Olyan viselkedési mezőként működött,
ahol a helyi lakosok és a turisták találkoztak, egy térben és időben behatárolt
eseményre fókuszálva, az idegenvezetők , rendezésében". A performatív ese¬
mény során a két, illetve három csoportnak eltérő intenciói és perspektívái
voltak. Mint Bruner megállapítja, a turisták csak áthaladtak ezeken a hely¬
színeken és valószínűleg sosem tértek vissza, ezért ők csak a „csücselmenyt”
keresték, míg a helyiek maradtak a térben és újra meg újra átélték az újabb
csoportok áramlását. Bruner szerint a határzónák vizsgálatával kiderül, hogy
a turisták, a helyiek és a létrehozók számára a végső jelentés nem a priori léte¬
zett, hanem egy dialogikus interakcióban született meg a hatarzénakban.**°
Így hozhatta létre a muzsikus cigányoknál való látogatás minden alkalom¬
mal a csoportok, a többségi társadalom és a kisebbség közeledésének, kap¬
csolódásának újabb és újabb verzióit.
Végezetül érdemes visszatérni a fogadó család etnicitásának aspektusára:
ahogy a kínai Bai kultúra turisztifikálódása kapcsán Bai Zhihong megjegyzi,
a helyiek a turisták egzotizmus és autenticitás utáni érdeklődése miatt kezde¬
nek el , etnikailag?" viselkedni, a folyamatban , egzotizálódnak? és etnikailag
különbözőnek határozzák meg magukat a t6bbi csoporttél.#7 A Zhihong äl¬
tal rögzített etnikai viselkedés, a saját csoport egzotizálása csak úgy jött létre,
hogy az egész hivatalos, turisztikai diskurzus a Bai csoport dicső múltjára,
hosszú történetére épült, az , autentikus etnicitás" jelensége tehát egy meg¬
#5 Bruner, Edward M.: i.m. 4-5.
46 Bruner, Edward M: i.m. 17.
47 Zhihong, Bai 2007: Ethnic identities under the Tourist Gaze. Asian Ethnicity. Volume 8., Number 3.
246-247.