Seite 165 [165]
164 e Köztes terek
alapozott, alátámasztott közegben formálódott, ahol a különböző turisztikai
események, elemek (teázás, bai házban látogatás, stb.) mind arra reflektáltak,
hogy a Bai kultúra az igazi Kínát mutatta meg." Látnunk kell, hogy hasonló
diszkurzív közeg a VIII. kerületi romák , tradicionális vonásairól", történeti
múltjáról nem igazán létezett, a Beyond Budapest látogatása így ebből a szem¬
pontból is egy első lépés volt a roma etnikai és kulturális értékek gazdasági¬
turisztikai szempontból való láthatóvá tételének. Amikor tehát a józsefvárosi
muzsikusok az idegen látogatók kedvéért, illetve saját, részben már kimúlt
hagyományaik felidézéséért etnicizálták magukat, akkor az egyértelmű, egy¬
jelentésű tradíciók helyett nemcsak liminális teret, de hibrid kulturális köze¬
get is teremtettek, amelyben keverednek a cigányzenész-tradíciók, a kortárs
nagyvárosi kultúra elemei, a Beyond Budapest által létrehozott hírnév vagy
a saját rétegből való felemelkedés lehetősége és a külföldi turistákkal való
interakciók. A szociokulturális séták cigányzenészeknél vendégeskedő állo¬
mása olyan sokrétegű, számos kérdést felvető szituáció volt, melyben mind
a túra megalkotóinak, mind a különböző oldalakat képviselő résztvevőinek
különlegesen fontos szerep jutott. Ebben a kulturálisan és társadalmilag sűrű
közegben úgy kellett szerepelniük, hogy közben különböző etikai, etnikai,
illetve performatív normáknak is eleget tegyenek. A már említett interjúban
a Beyond Budapest túravezetői következetesen elutasították az ,,etnoturiz¬
mus" vagy a , gettóturizmus" címkét, hangsúlyozva, hogy a családlátogatás
volt az egyetlen ,,etnoturisztikai” rész a sétajukban és ez szamukra nem volt
fontosabb, mint bármelyik másik, akár a Palotanegyed egy kulturtorténe¬
ti emlékét felidéző állomás. Ennek az állításnak kissé ellentmondóan azt is
megfogalmazták, hogy az ok, amiért vállalkozásukat éppen szociokulturá¬
lisnak hívják, az az emberközpontúság és annak a dimenziónak a kiemelése,
amely szerint a város, mint az elmúlt emberek lenyomata létezik. A kérdéshez
való ambivalens hozzáállásukban egyszerre érezhető a szociálisan érzékeny,
társadalomjobbító szándék és a probléma komplexitásától való félelem, egy¬
fajta távolságtartás a gettó valódi mélységeivel szemben. Úgy is fogalmazha¬
tunk, egy félelmekkel teli, a média és a kirekesztő társadalmi magatartás által
egyre súlyosabbá váló társadalmi valóságban a Beyond Budapest egy köny¬
ny(ed)ebbnek tűnő utat választott: megismertetett és közelebb hozott, mi¬
közben a távolság, a gettó falai nem szűntek meg.
A Beyond Budapest úttörő vállalkozásai után a 2010-es években több kez¬
deményezés is volt Józsefváros , alulnézetből? való bemutatására, ezek közül
talán az UCCU Alapítvány városi sétáit érdemes kiemelni. A 2008-2009-es
romagyilkosság-sorozat után alapított civil szervezet eredetileg azért jött lét¬
re, hogy önkéntes roma fiatalok az informális oktatás módszertanával csök¬
188 Zhihong, Bai: i.m: 247-250.