Page 146 [146]
Nyócker-reprezentációk e 145
, Ebben a kerületben mintha megállt volna az idő, az utcakép nagyon keve¬
set változott a rendszerváltás óta, másfelől azonban tökéletesen nyomon kö¬
vethető itt az elmúlt évtized gazdasági és társadalmi átalakulásának majd
minden negatívuma és újdonsága - a romló közbiztonságtól, a koszon és
a zsúfoltságon át a körutak sarkán feltünedező gyorsettermekig.”?'
A bevezetőben már említett Rob Shields Places on the Margin című könyv¬
ében meggyőző példákon keresztül mutatta be, ahogy a társadalmi és kul¬
turális kategorizációk térbeli metaforák használatán és leíró térbeli fel¬
osztásokon keresztül térbeliesednek. Az ,,elképzelt foldrajznak” nevezett
transzformativ gesztus során a földrajzi térhez megkülönböztetett értékek,
történelmi események vagy érzések párosulnak, így a különbözőség meta¬
forák és absztrakciók használatával fejeződik ki és válnak egyes helyszínek
szimbélumokka.** Budapest elképzelt földrajzában, tehát számos (hip-hop)
videoklipben, dokumentumfilmben, játékfilmen, vagy éppen fotósorozaton
a VIII. kerület legtöbbször a már többször említett veszélyes hely toposzát
hordozta; a bandaháborúkat megjelenítő videók, vagy egyszerűen csak a le¬
robbant állapotban lévő, szegényes utcák filmes díszletként való használa¬
ta pedig mind hozzásegítettek ennek a sztereotípiának a megerősödéséhez.
A városnegyed ezekben a reprezentációkban leginkább a , máshol" szimbo¬
likus helyeként tűnt fel, ,,amely az otthonos, ismert «itt-tel» ellentetparban
helyezkedik el a városi tereket osztályozó többségi tudatban"? Az absztrakt
szintre emelt veszélyesség tehát valójában az ismeretlenséget jelölte. Ahogy
Niedermüller Péter fogalmaz, a nagyvárosi , veszélyes helyek" olyan város¬
negyedekre és utcákra utalnak, amelyet a városlakók nagy része nem ismer
vagy használ, így az elképzelt térben olyan képzetek, reprezentációk jönnek
létre, amelyekben bár nincsenek valódi és állandó összefüggések a megtör¬
tént veszélyhelyzetek száma és az elképzelt veszélyesség között, ezek mégis
összefonódnak. Így, Niedermüller szerint , atogyan az amerikai városokban
a négerek, Franciaországban az afrikaiak, Németországban a törökök, úgy
Magyarországon a cigányok lakta utcák és városrészek , veszélyesek" - a tény¬
leges veszélyhelyzetek számától függetlenül".
Érdemes a VIII. kerületben forgatott filmekkel kapcsolatban még egyszer
kiemelni azt a gondolatot, amely a szimbolikus gettó és a valódi kerület-ha¬
tárok közötti résre utal. Ahogy Varga Balázs is megállapította már idézett
cikkében, a VIII. kerület kapcsán mindenkinek könnyen azonosítható képek
ugranak be, vagyis a városnegyednek erőteljes, markáns vizuális reprezentá¬
381 Varga Balázs: i.m.
382 Shields, Rob: i.m. 29.
383 Polyák Levente 2005.
384 Niedermüller Peter 1994: 12.