Page 126 [126]
Nyócker-reprezentációk e 125
képviselték, amelyet mindig is könnyebben, gördülékenyebben fogadott be a
magyar nemzet/társadalom."2
A Dankó utcán kívül két példát találunk még a kerületben: a 2009-ben Erdé¬
lyi utcai Általános Iskola Lakatos Menyhértre való átnevezését, illetve a 2013¬
ban Muzsikus Cigányok Parkjára keresztelt közteret, ami korábban pusztán
egy név nélküli buszmegálló volt. A Lakatos Menyhért Általános Iskola a
rendszerváltás után hamar nem csak Józsefváros, de egész Budapest egyik
legszegregáltabb iskolájává vált, ezt pedig 2015-ben a Fővárosi Törvényszék
is elismerte, abban a példaértékű elsőfokú ítéletben, ami a Lakatos mellett 28
másik magyarországi iskola esetén bizonyította az iskolai szegregáció tényét.
A stigmatizált hely képzetét tovább erősítette az a 2008-ban történt botrány,
amely során egy diák verbálisan és fizikailag is fenyegette a tanárát, a jele¬
netet egy osztálytársa mobiltelefonjával rögzítette, a felvételt pedig eljuttatta
egy napilapnak. A felvételnek óriási nézettsége volt, nyilvánosságra kerülte
után az iskolai agresszió témája hónapokon át meghatározta a közbeszédet.
A magyarországi roma értelmiség első generációjának egyik legjelentősebb
alakja, az író-szociológus és politikus Lakatos Menyhértről elnevezett intéz¬
mény tehát nem tudta igazán érvényesíteni a névadás hatalma általi egyenjo¬
gúságot. A talán egyetlen olyan budapesti iskola, amely egy roma személyről
van elnevezve, nem tudta társadalmilag inkluzívabbá tenni a városi teret,
inkább csak megerősítette annak stigmatizáltságát.
Ami a Muzsikus cigányok parkját illeti, itt két szempontot érdemes meg¬
említeni, kiegészítve a feljebb leírtakat. Egyrészt - a Józsefváros története
kapcsán felvázoltak alapján is - érthetővé válhat, hogy a Fővárosi Közgyű¬
lés és a VIII. kerületi polgármester a városnegyed roma emlékezete kapcsán
csakis a muzsikusok csoportját tarthatta méltónak egy emlékhely állításakor.
A gesztusban leképződik a már több történeti-társadalmi kontextusban is
rögzített patriarchális viszony, a megbecsültség és lenézés furcsa keveréke,
illetve az az evidencia, hogy a többségi társadalom a romákról a muzsikuso¬
kon kívül nem igazán vesz tudomást. Ez a kettősség pedig magában a hely¬
választásban is immanens módon megjelenik: ahogy Andor Anna és szer¬
zőtársai szellemesen megállapították, a Muzsikus cigányok parkja esetében
egy, augéi értelemben vett non-lieu vált a norai értelemben vett lieu de mé¬
moire-rá, azaz, a roma emlékezet nem-helyévé. Az emlékmű helyének a vá¬
rosvezetés ugyanis a Baross utca - Szigony utca kereszteződésénél található,
korábban Koszorú utcaira keresztelt buszmegállót, illetve a mellette elterülő
35 Bogdánetal:i.m. 9.
326 Földes Petra - Lannert Judit 2010: Erőszak az iskolában. Romló közérzet: ok vagy következmény?
Esély. 21: 3. 48-49.