Page 124 [124]
Nyócker-reprezentációk e 123
kell találni a hétköznapi szóhasználatban, köröznie kell a lehető legkülönfé¬
lébb nyelvi regiszterek és társadalmi terek között."
A , nyócker" kifejezésnek az elmúlt években stabil identitása lett; eredeti, a hi¬
vatalos nyelv általi, stigmatizáló használat meggyengült, helye a köznyelvben
biztosnak tűnik. Úgy tűnhet, a kifejezés pontosan reprezentálja magának a
városnegyednek a megítélését: egyszerre van benne valamilyen idegenkedés,
rosszallás és érdeklődés, izgatottság. A 2000-es évek elején az interneten nép¬
szerű blog-kultúra városrésszel foglalkozó példái, mint például az egy helyi
lakos naplójaként működő a www.nyocker.prae.hu, a számos civil összefogást
és eseményt rögzítő www.8ker.blog.hu, vagy az omladozó házakat és a ben¬
ne lakókat megörökítő fotóblog a www.nyoc.blog.hu esetében visszaköszönt a
rövidített név, reflektálva az ismerősség érzésére.
Ahogy Christian Topalov francia szociológus megjegyzi, mihelyst egy
adott helynév szemet szúr és elgondolkodtat arról, hogy honnan ered, mit
jelentett régen és mit jelent ma, egyszerre elvontabb kategóriákat is működés¬
be léptet. A helynevek tehát magának a városnegyednek a jelentését proble¬
matizálják: , osztályozzák a tereket". Innen adódik a következő kérdés: hol
van a VIII. kerület helye az összes budapesti kerület rangsorában? Milyen
identitásképző szerepe és jelentősége van annak, hogy a nyócker elnevezés
s alulról" szűrődik be a köznyelvbe, helyet követelve magának a többségi
nyelvhasználatban? Alderman és Inwood az USA déli államaiban vizsgál¬
ták a névadás afrikai-amerikai identitáspolitikai harcban betöltött szerepét,
a Martin Luther Kingről elnevezett utcák kapcsán. Megállapításuk szerint
a toponímiák központi helyet töltenek be az egyenlő jogokért és identitásért
folyó küzdelemben. Szerintük a névadás aktusa, túlmutatva azon, hogy ki¬
nek van hatalma elnevezni egy helyet, szélesebb értelemben a lefebvre-i téral¬
kotáshoz vett jogokat is szimbolizálja és szerepet játszik abban, hogy külön¬
böző társadalmi csoportok kulturális identitása és történetei a többség által
is el legyenek fogadva."
A , névadás hatalma", vagyis a térbeli igazságosság gyakorlása a VIII. ke¬
rületben nem terjed ki pusztán magának a kerületnek a nevére, azt is érdemes
figyelembe venni, hogy vannak-e olyan közterek, utcák, helyi intézmények,
"9 Leimdorfer, Francois et al 2002: Nommer les quartiers d’Abidjan. In Topalov, Christian (ed.): Les
divisions de la ville. Editions UNESCO. Éditions de la Maison des sciences de l’homme. Paris. 345.
”° Topalov, Christian 2002: Les divisions de la ville: une approche par les mots. In Topalov, Christian
(ed.): Les divisions de la ville. Editions UNESCO. Editions de la Maison des sciences de l’homme.
Paris. 376.
#1 Alderman, Derek H.-Inwood, Joshua 2013: Street naming and the politics of belonging: spatial in¬
justices in the toponymic commemoration of Martin Luther King Jr. Social & Cultural Geography.
14:2. 212.