Page 123 [123]
122 s Köztes terek
jellemzőek voltak, és azokat, amelyek csak egy liminális térben, akár csak
egy-egy napra jöttek létre. A kívülről megkonstruált kulturális gyakorlatok
és az önreprezentáció lehetősége, illetve ezek egymással való összekevere¬
dése kapcsán mindazonáltal még egyszer hangsúlyozni kell, hogy előbbiek
a VIII. kerület (vagy bármilyen más, hátrányos helyzetű, leszakadó, szeg¬
regálódó városrész) kapcsán túlsúlyban voltak. A különféle ábrázolásokban
a VIII. kerület a legtöbbször, mint egy s etnikai gettó" jelent meg, a budapesti
roma kisebbség legfőbb lakóhelyeként. Feltételezhető, hogy egy olyan társa¬
dalmi csoport, amelyik a legtöbb élethelyzetben hátrányosan megkülönböz¬
tetett, önérvényesítésében meglehetősen akadályozott, nehezen tudja magát
reprezentálni. A mégis létrejövő önreprezentációs alkalmaknak tehát kettős
céljuk lehetett: kivételes helyzetüknél fogva egyszerre segíthették elő a roma
kisebbség szélesebb körű elfogadását, elismerését a többségi társadalom által,
és jeleztek egyfajta öntudatra ébredést, emancipációt magán a kisebbségen
belül.
Nyócker - az elnevezett városnegyed
A nyolcadik kerület reprezentációinak vizsgálatakor mindenekelőtt maguk¬
ra a toponímiákra érdemes felhívni a figyelmet: egyrészt a magyar nyelv¬
ben gyoran elterjedt , nyócker" kifejezés jelentőségére, illetve néhány további
olyan, lokális helynévre, melyek a roma jelenlétre reflektálnak. Míg a rövidí¬
tett kerületnév eredetileg a szleng alkotása volt, hamarosan átterjedt a köz¬
nyelvbe, egyre szélesebb nyelvhasználói réteget magáénak tudva. A , nyócker"
szó valódi sikerét a Gauder Áron - Novák Erik-féle animációs film biztosí¬
totta, melyre a fejezet későbbi pontján részletesebben visszatérek. A , nyóc¬
ker" mára nem szitokszó, használata sokrétű. Jelentőségét mégis az adhatja,
hogy kevés olyan budapesti kerület létezik, melynek lenne ilyen , beceneve",
pejoratív, vagy éppen divatos, figyelemfelkeltő elnevezése. Ahogy Francois
Leimdorfer írja,
, a tény, hogy egy helynek nevet adunk, önmagában az adott hely stabilizá¬
lását jelenti, egyszerre térbeli és szimbolikus szempontból is. [...] TA névadás
aktusatöl] egy hely létezni kezd a beszédben, a társalgásokban, valamint
stabil identitást nyer, amely elválasztja más helyektől és egy közös referenci¬
át hoz létre. Mindeközben ahhoz, hogy csikeres legyen, és ne korlátozódjon
a társadalom egy szűk kapcsolati mezőjére, ennek az elnevezésnek helyet