Page 115 [115]
114 e Köztes terek
rólagos roma, hanem a romákhoz valahogyan kapcsolható tematika (például
fotókiállítás indiai nomád törzsekről) volt jellemző. Az eredeti célkitűzések,
illetve az akomplex, nagyon sokrétű és úttörő munka, amivel az intézmény
a 90-es évek elején megjelent, az évek alatt az egyre szűkülő lehetőségekben,
a támogatások fokozatos megvonásának béklyójában találta magát. Ahogy
Pócsik Andrea és Müllner András érzékenyen és értően megfogalmazták
a Roma Parlamentben 2013-ban Kitágított terek címmel megrendezett ,,ki¬
terjesztett mozi" műfajú előadásról szóló tanulmányukban:
„A Roma Parlament osztozott es osztozik azoknak a kulturális intézmé¬
nyeknek és vállalkozásoknak a sorsában, mintegy tükröződik azokban,
melyek a filmeken megjelennek. A kisebbségi kultúrának ezek a vállalko¬
zásai és kísérletei, mint a roma kulturális örökség, az oktatás, a roma civil
intézmények, kulturális nevelés és színházi aktivitás mind elhasználódtak,
megosztódtak és leromboltattak a rendszerváltás előtti és utáni magyar po¬
litika dltal.”?””
Visszatérve a kulturális önreprezentáció kérdésére, mindenképp ki kell
emelni a Roma Parlamentben zajló zenei események jelentőségét." Jungha¬
us visszaemlékezésében hangsúlyozta, milyen sokféle zenei stílus képviselője
indult innen, többek között a roma folkzenét játszó Ando Drom zenekarból
kiváló énekesnők, Horváth Mónika és Miczura Mónika (Mitsoura), az intéz¬
mény ösztöndíjasaként itt koncertező Kállai Ernő hegedűművész, aki később
Itzhak Perlman tanítványa lett, Oláh Kálmán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem tanára, Oláh Tzumo Árpád zeneszerző és jazz zongorista, Orgon
Albert és Szőke Nikoletta jazz énekes, a 2005. évi Montreux-i jazz énekver¬
seny győztese." A Pablo de Sarasatéről elnevezett koncertteremben évekig
zajló Kortárs Roma Zeneszerzők sorozat, valamint számos más jazz és ko¬
molyzenei koncert különleges fontosságúvá vált nem csak a józsefvárosi, il¬
letve Budapest más kerületeiben lakó muzsikus romák számára, de a jazzhez
értő nem roma közönség számára is. Így, míg a jazz koncerteken volt a legjel¬
lemzőbb a keveredés, a roma, nem roma vegyes közönség, addig a komolyze¬
nei koncerteken volt a leginkább homogén roma közönség. Ez utóbbiak Fris
szerint egyfajta roma ünnepnek számítottak, mivel a gyakran még gyerek-,
797 Müllner András - Pócsik Andrea 2016: Fedőemlékek. Filológiai Közlöny. 62: 4. 327.
295 Példaként említve a 2006-os évet, a Roma Parlament közel tíz nagy hírű koncertnek adott helyet,
többek között Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Tzumó Árpád jazz koncertjeinek, illetve az Ando Drom
folkegyüttesnek. Forrás: A Magyarországi Roma Parlament közművelődési tevékenységének szak¬
mai beszámolója 2006.
9 Junghaus 2016. .