Oldal 111 [111]
OCR
110 e Köztes terek hatáskörében önállóan járt el; tagjai a megválasztott elnök és a két alelnök voltak. A harmadik szerv a Roma Parlamentben belül a gazdasági ügyeket kontrolláló Ellenőrző Bizottság volt, melynek három tagja félévenként ellenőrizte a szervezet működését. Az alapszabály rögzítette, hogy a Roma Parlament vagyonát az állami költségvetési támogatásból, hazai és külföldi jogi- és magánszemélyek adományaiból, pályázati támogatásokból, rendezvényei és kiadványai bevételéből és a tagdíjakból szerezhette meg. A Roma Parlament elnöke kezdetben Horváth Aladár volt, majd az ő kiválása után Zsigó Jenő, az alapszabály 1991-es megalkotásakor a két alelnök Benga Oláh Tibor és Krasznai József voltak." A Roma Parlament Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az intézmény legfőbb feladata az volt, hogy pótolja a cigány kisebbségi intézményrendszer - részben a bizonytalan kimenetelű, rövid távon működő pályázati rendszerből fakadó - hiányosságait." Sokatmondó, hogy az említett, 1997-es Martin Kovats tanulmány már a Roma Parlament felemelkedése és bukása címen írt az intézmény (elsősorban politikai szempontú) történetéről. Kovats hangsúlyozta, hogy az első néhány évben a Roma Parlament volt a legdinamikusabb roma szervezet, amely többek között petíciót fogalmazott a holokauszt áldozatok kárpótlása ügyében, foglalkoztatási és képzési programokat indítványozott a kormánynál, illetve tüntetéseket szervezett a 90-es években gyakori egri és gyöngyösi skinheadtámadások ellen. Ugyancsak a Roma Parlament biztosította Zsigó Jenő személyében, a kisebbségi törvényt előkészítő Kisebbségi Kerekasztal szóvivőjét. A Roma Parlamentnek az alapítástól számított másfél éven belül negyvennégy tagszervezete volt, ám az alapító tagok, mint például Daróczi Ágnes, Hága Antónia nagyon hamar kiléptek, a kezdeti egység nagyon hamar erodálódni kezdett.**° Mivel a többségi hatalom a kezdettől bizalmatlan volt a teljes jogú politikai emancipációra törekvéssel szemben, Zsigó szerint a Roma Parlament hamar ellenséggé vált. 1993-ra az 1989-ben alapított Phralipe Független Cigány Szervezet és vele együtt Osztojkán Béla is kilépett, így egykori szövetségesekből a két szervezet egymás riválisává vált." Majtényi Balázs és Majtényi György 2012-es könyvükben a leírtakat Az önszerveződés lehetősége és lehetetlensége című alfejezetben mutatták be, # szerintük a mindenkori hatalom azon igyekezett, hogy , megossza, illetve gyarmatosítsa a cigánypolitikát".?"" 284. http://www.romaparlament.hu/2008052116/roma-parlament/dokumentumok/alapszabaly.html. 285 Szervezeti és Működési Szabályzat. 2008. május 21., (a webhely mär nem elerhetö). http://www.romaparlament.hu/2008052115/roma-parlament/dokumentumok/szervezeti-es-mukodesi-szabalyzat.html. 286 Kovats: i.m. 64-65. #7 Majtényi-Majtényi 2012: 125. 285 Majtényi - Majtényi György 2012. 289 Majtényi-Majtényi 2012: 124.
