Oldal 111 [111]
110 e Köztes terek
hatáskörében önállóan járt el; tagjai a megválasztott elnök és a két alelnök
voltak. A harmadik szerv a Roma Parlamentben belül a gazdasági ügyeket
kontrolláló Ellenőrző Bizottság volt, melynek három tagja félévenként ellen¬
őrizte a szervezet működését. Az alapszabály rögzítette, hogy a Roma Parla¬
ment vagyonát az állami költségvetési támogatásból, hazai és külföldi jogi- és
magánszemélyek adományaiból, pályázati támogatásokból, rendezvényei és
kiadványai bevételéből és a tagdíjakból szerezhette meg. A Roma Parlament
elnöke kezdetben Horváth Aladár volt, majd az ő kiválása után Zsigó Jenő,
az alapszabály 1991-es megalkotásakor a két alelnök Benga Oláh Tibor és
Krasznai József voltak." A Roma Parlament Szervezeti és Működési Sza¬
bályzata alapján az intézmény legfőbb feladata az volt, hogy pótolja a cigány
kisebbségi intézményrendszer - részben a bizonytalan kimenetelű, rövid tá¬
von működő pályázati rendszerből fakadó - hiányosságait."
Sokatmondó, hogy az említett, 1997-es Martin Kovats tanulmány már
a Roma Parlament felemelkedése és bukása címen írt az intézmény (elsősorban
politikai szempontú) történetéről. Kovats hangsúlyozta, hogy az első néhány
évben a Roma Parlament volt a legdinamikusabb roma szervezet, amely töb¬
bek között petíciót fogalmazott a holokauszt áldozatok kárpótlása ügyében,
foglalkoztatási és képzési programokat indítványozott a kormánynál, illetve
tüntetéseket szervezett a 90-es években gyakori egri és gyöngyösi skinhead¬
támadások ellen. Ugyancsak a Roma Parlament biztosította Zsigó Jenő sze¬
mélyében, a kisebbségi törvényt előkészítő Kisebbségi Kerekasztal szóvivőjét.
A Roma Parlamentnek az alapítástól számított másfél éven belül negyvennégy
tagszervezete volt, ám az alapító tagok, mint például Daróczi Ágnes, Hága
Antónia nagyon hamar kiléptek, a kezdeti egység nagyon hamar erodálódni
kezdett.**° Mivel a többségi hatalom a kezdettől bizalmatlan volt a teljes jogú
politikai emancipációra törekvéssel szemben, Zsigó szerint a Roma Parlament
hamar ellenséggé vált. 1993-ra az 1989-ben alapított Phralipe Független Ci¬
gány Szervezet és vele együtt Osztojkán Béla is kilépett, így egykori szövetsé¬
gesekből a két szervezet egymás riválisává vált." Majtényi Balázs és Majtényi
György 2012-es könyvükben a leírtakat Az önszerveződés lehetősége és lehe¬
tetlensége című alfejezetben mutatták be, # szerintük a mindenkori hatalom
azon igyekezett, hogy , megossza, illetve gyarmatosítsa a cigánypolitikát".?""
284. http://www.romaparlament.hu/2008052116/roma-parlament/dokumentumok/alapszabaly.html.
285 Szervezeti és Működési Szabályzat. 2008. május 21., (a webhely mär nem elerhetö). http://www.ro¬
maparlament.hu/2008052115/roma-parlament/dokumentumok/szervezeti-es-mukodesi-szabaly¬
zat.html.
286 Kovats: i.m. 64-65.
#7 Majtényi-Majtényi 2012: 125.
285 Majtényi - Majtényi György 2012.
289 Majtényi-Majtényi 2012: 124.