Page 102 [102]
AZ IDENTITÁSKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI
A posztszocialista átmenet egész Közép- és Kelet-Európában új helyzetet te¬
remtett: a különböző cigány/roma csoportok innentől európai kisebbségként
jelentek meg. Ahogy Huub van Baar megállapítja, a 18. század óta ez volt az
első alkalom, amikor a romákról való diskurzus expliciten kisebbségi kifeje¬
zesmödot öltött.”” Az új helyzet a józsefvárosi roma identitás és ön-reprezen¬
táció gyakorlatainak intézményesülésére is hatással volt, ezért érdemes több
szempont mentén is összevetni, milyen szerepe lehetett a rendszerváltás után
a kerületi kisebbségi önkormányzatnak, illetve az ugyancsak a kerületben,
2016-ig működő Magyarországi Roma Parlamentnek. Mennyiben lehetett
erősebb érdekérvényesítő, identitás-formáló szerepük ezeknek az intézmé¬
nyeknek a nyóckerben, mint a más kerületekben található, hasonló szerveze¬
teknek? Mivel a történeti fejezetben tárgyalt, a szocialista időszak alatt létező
Cigányügyi Koordinációs Bizottságok közül a VIII. kerületi kifejezetten ke¬
véssé volt jelentős vagy aktív, különösen releváns volt, hogy a rendszerváltás
után formáló érdekképviseleti szervek mennyiben tudnak ezen a jelentékte¬
len szerepen változtatni. Hogyan formálódhatott tehát a roma vezetők, civil
vagy politikai szerepvállalók, döntéshozók által a helyi identitás és e formáló¬
dásban a Józsefváros cigány gettó stigmája előny volt vagy hátrány? Végül, az
elemzés során az is fontos aspektus volt, hogy mennyiben maradt politikai¬
közéleti az ezen intézmények általi közösségi szerepvállalás, illetve mennyire
tolódott el a hangsúly a vállalt feladatok kapcsán a politikaitól a kulturális
reprezentáció felé. A feltett kérdések megválaszolásához rendkívül kevés for¬
rás állt rendelkezésemre. Szimptomatikus, hogy bár a romák - akár transz¬
nacionális, akár nemzeti szinteken történő -, rendszerváltás utáni politikai
lehetőségeiről számos elemzés született az elmúlt években, a roma közélet és
civil szerveződés rendszerváltás utáni legfontosabb intézményével, a Roma
Parlamenttel kevesen foglalkoztak. A legtöbb dokumentum , belülről", vagy¬
is éppen a Roma Parlament épületében működő Amaro Drom című roma
lapból származik, ebben jelentek meg az első években a politikai hitvallások,
gondolatok, majd a későbbi években ugyancsak itt írtak a leginkább a külön¬
böző kulturális, művészeti programokról.
262 Van Baar, Huub 2011: The European Roma: minority representation, memory, and the limits of trans¬
national governmentality. University of Amsterdam. 153.