Oldal 97 [97]
96 e Köztes terek
szerepelt: az első csoport az elit zenészeké, a második a közepes zenészek
csoportja, végül a harmadik a kereskedő oláhcigányoké volt."
Az , elitek" gyakorlatilag minden szempontból élesen elváltak a többiek¬
től, mivel tágas, jól felszerelt, kényelmes lakásokban éltek, az apák, de leg¬
többször az anyák is érettségizettek voltak, valamint a gyermekek számára
is elképzelt alapfeltétel volt az érettségi megszerzése. A ,közepes zenészek"
szocioökonömiai stätusza — bar sokszor családi kapcsolatban álltak az ,elit¬
tel" - már alacsonyabb volt, többnyire nagyméretű szoba-konyhás lakások¬
ban laktak, bizonytalanabb egzisztenciális helyzetben. Az irat szerinti alcso¬
portjuk a , regiszteresek" csoportja volt, akik nem állandó helyen játszottak,
illetve gyakran hosszú ideig nem is zenéltek, azonban más munkát nehezen
vállaltak. A legalacsonyabb társadalmi pozícióban a , kereskedő oláhcigá¬
nyok” voltak, ők részben kereskedtek, részben segédmunkásként dolgoztak
és általában külső kerületekből vagy vidékről kerültek a zsúfolt bérházak¬
ban. A szöveget idézve , nagyon nehezen tudnak beilleszkedni, a társadalmi
együttélés szabályait nehezen lehet velük betartatni. Kis lélekszámuk ellenére
a legtöbb gondot okozzák".? A korábban részletesebben taglalt hatalmi dis¬
kurzusok, amelyek a társadalmi normának megfelelő, illetve az azon kívül
eső kategóriákba sorolták a többséget és a (fajilag) más kisebbséget, itt a kü¬
lönböző roma csoportokra adaptálták a különbségtételt.
Egy rendszerváltás közeli, 1988-as kerületi beszámoló már az elején leszö¬
gezte, hogy a zenész csoportot minden további adatközlésnél külön kezeli,
hiszen az ő helyzetük minden szempontból kiemelkedően jobb; ők a kerületi
roma lakosságon belül az ,elit".? A jelentés, elemezve a különböző terüle¬
teket (lakhatás, családszerkezet, egészségügy, szociálpolitika), újra és újra
szigorú distinkciót tett a , rendes" életet élő zenészek és a , többiek" között.
Ezen utóbbiak , olyan munkahelyeken helyezkednek el többnyire, ahol a helyi
és időbeni kötöttségek leglazábbak", illetve akik családszerkezetét vizsgálva
kijelenthető, hogy a , közöttük a házastársi együttélésnek más elfogadott nor¬
mái léteznek"."" Az intézményesült szinten tehát egyértelműen megfigyel¬
mr
hető volt a stigmatizáló, kirekesztő és előítéletes beszédmód, amely a VIII.
+ Budapest Főváros VIII. kerületi Tanács általános elnökhelyettese: A VIII. kerületben élő cigányla¬
kosság helyzete - 1981 - Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Cigányügyi Koordiná¬
ciós Bizottsága, XXIII. 102. e. (Végh Andrásné).
752 1981 - Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága,
XXIII. 102. e.
"3 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete
és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó
Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, XXIII. 102.
54 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete
és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó
Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, XXIII. 102.