Oldal 97 [97]
OCR
96 e Köztes terek szerepelt: az első csoport az elit zenészeké, a második a közepes zenészek csoportja, végül a harmadik a kereskedő oláhcigányoké volt." Az , elitek" gyakorlatilag minden szempontból élesen elváltak a többiektől, mivel tágas, jól felszerelt, kényelmes lakásokban éltek, az apák, de legtöbbször az anyák is érettségizettek voltak, valamint a gyermekek számára is elképzelt alapfeltétel volt az érettségi megszerzése. A ,közepes zenészek" szocioökonömiai stätusza — bar sokszor családi kapcsolatban álltak az ,elittel" - már alacsonyabb volt, többnyire nagyméretű szoba-konyhás lakásokban laktak, bizonytalanabb egzisztenciális helyzetben. Az irat szerinti alcsoportjuk a , regiszteresek" csoportja volt, akik nem állandó helyen játszottak, illetve gyakran hosszú ideig nem is zenéltek, azonban más munkát nehezen vállaltak. A legalacsonyabb társadalmi pozícióban a , kereskedő oláhcigányok” voltak, ők részben kereskedtek, részben segédmunkásként dolgoztak és általában külső kerületekből vagy vidékről kerültek a zsúfolt bérházakban. A szöveget idézve , nagyon nehezen tudnak beilleszkedni, a társadalmi együttélés szabályait nehezen lehet velük betartatni. Kis lélekszámuk ellenére a legtöbb gondot okozzák".? A korábban részletesebben taglalt hatalmi diskurzusok, amelyek a társadalmi normának megfelelő, illetve az azon kívül eső kategóriákba sorolták a többséget és a (fajilag) más kisebbséget, itt a különböző roma csoportokra adaptálták a különbségtételt. Egy rendszerváltás közeli, 1988-as kerületi beszámoló már az elején leszögezte, hogy a zenész csoportot minden további adatközlésnél külön kezeli, hiszen az ő helyzetük minden szempontból kiemelkedően jobb; ők a kerületi roma lakosságon belül az ,elit".? A jelentés, elemezve a különböző területeket (lakhatás, családszerkezet, egészségügy, szociálpolitika), újra és újra szigorú distinkciót tett a , rendes" életet élő zenészek és a , többiek" között. Ezen utóbbiak , olyan munkahelyeken helyezkednek el többnyire, ahol a helyi és időbeni kötöttségek leglazábbak", illetve akik családszerkezetét vizsgálva kijelenthető, hogy a , közöttük a házastársi együttélésnek más elfogadott normái léteznek"."" Az intézményesült szinten tehát egyértelműen megfigyelmr hető volt a stigmatizáló, kirekesztő és előítéletes beszédmód, amely a VIII. + Budapest Főváros VIII. kerületi Tanács általános elnökhelyettese: A VIII. kerületben élő cigánylakosság helyzete - 1981 - Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, XXIII. 102. e. (Végh Andrásné). 752 1981 - Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, XXIII. 102. e. "3 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, XXIII. 102. 54 Budapest Főváros VIII. ker. Tanács Elnöke, Molnár Ferenc: A VIII. kerületi cigánylakosság helyzete és a kerületi koordinációs bizottság ötéves tevékenysége. 1988. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának Cigányügyi Koordinációs Bizottsága, XXIII. 102.
