Oldal 86 [86]
Józsefváros története e 85
kezdve a Józsefvárossal kapcsolatos hivatalos diskurzus egyik legfontosabb
és legelterjedtebb artikulálódása tehát a veszélyes, bűnös hely narratívája lett.
Azt, hogy a nyilvános reprezentációkban hogyan fonódott össze a krimina¬
litás a VIII. kerület cigány lakosságával, leginkább az államszocialista időszak
néhány általános, romákat érintő politikai-társadalmi döntéséből érthetjük
meg. Az 1961-es MSZMP Pártbizottsági határozattal — amely megszüntette
az 1957-ben alapított Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetséget azzal
az indokkal, hogy a cigányság nem nemzetiség - a romák hivatalos megíté¬
lése teljesen megváltozott. A közbeszédben a , cigánykérdés" erőltetett meg¬
szüntetésével nem lehetett többé cigánynak lenni, illetve nyíltan cigányokról
beszélni. Mégis, ellentmondásosan és rejtett utakon, a diszkrimináció vál¬
tozatos formáin keresztül a cigányság kirekesztése tovább nőtt." Ebben az
új rendszerben a romák , retrográd", nem kívánatos, elavult réteggé váltak,
akiknek a szocialista társadalomszemléletben meg kellett volna szűnniük, il¬
letve, akiknek az akkori közegben egyetlen lehetőségük az erőltetett asszimi¬
láció volt." Mindeközben, cinikus és paradox módon - ahogy a VIII. kerületi
pártiratokból kiderül - a60-as évektől egyre leszakadó városnegyed kapcsán
felmerülő bűnözést, a társadalmi problémákat, a kerület rossz hírét a közpon¬
ti diskurzus egyértelműen az ott élő cigány lakosság számlájára írta."
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a VIII. kerület a szocializmus évti¬
zedei alatt végbemenő leszakadását, az ott élő cigányság fokozatos szegre¬
gálódását, érdemes a Cigányügyi Koordinációs Bizottságok, „CiKoBinak”
rövidített intézmények létrejöttét és kerületi működését megvizsgálni, mert
ellentmondásosságukban végeredményben az egész, korabeli , cigánykérdés"
reprezentälödott.”'° A CiKoBik, amelyek Budapesten és azon belül a Jözsef¬
városban 1970-től működtek, a "61-es párthatározat után keletkezett hiányra
épültek. Ahogy Bársony János, a budapesti CiKoBi egykori titkára fogalma¬
zott, hiába szüntették meg erőszakkal a Cigányszövetséget, és próbáltak köz¬
pontilag úgy tenni, mintha a cigányság csak a , múlt átkos öröksége" lenne,
egy új, felnövekvő, főként szociológusokból és bölcsészekből álló generáció
elkezdett ellenvéleményt formálni és foglalkozni a romákkal.
23 "Dupcsik Csaba 2009: A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatás tükrében,
1890-2008. Osiris Kiadó.
24 Bársony János, az egykori Budapesti Cigányügyi Koordinációs Bizottság titkárával készített interjú
nyomán, 2009. december 14.
as BFL, MSZMP Budapesti Pártbizottságának ülései (XXXV.1.a.3.). 1978. április 7. 148 őe, MSZMP Bu¬
26 A korszak cigánypolitikájáról bővebben: Sághy Erna 2008: Cigánypolitika Magyarországon az
1950-1960-as években. Multunk. 1. 273-308.